+ Irodalom

A sírásó temetése – Az Élet és Irodalom 2021/05. számából

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Pócsik Andrea Akaratlagos felejtések és emlékezetek címmel írt esszét Varga Ágota dokumentumfilmjeiről.

„Az akaratlagos felejtés úgy vélem, bár látszólag ellentmondás, ennek a típusnak egy formája, amely a pszichológiai meghatározás szerint valami tanult dolog, képesség elfelejtése, az újra való nyitottság kapacitásának növelése érdekében. (…) A felejtés/emlékezés összetett, társadalmi és személyes szintű problémája nem csak az előbbi oppozíciók alapján képzelhető el, hanem az akaratlagos felejtés formájában, egy olyan köztességben, amely az emlékezés során felfejtett hierarchiák tudatos elutasítására (az elnyomottat, kitaszítottat ért traumák okozásában a felelősség megállapításával és felvállalásával) helyez hangsúlyt. Nem csak a történelmi események, traumák, hanem annak viszonyrendszerének felidézéséről, majd akaratlagos felejtéséről is szó van tehát. (…) Ezek a történelmi traumák (a roma holokauszt, a fajelmélet magyarországi követőinek a zsidóüldözésben vállalt felelőssége, a szocialista diktatúra titkosszolgálata és annak egyik legfontosabb célpontja az egyház) eltérő helyet foglalnak el a magyar emlékezetpolitikákban, különböző módon történt a vonatkozó múlt feldolgozása.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Iskola a határon túl című recenziója Ben Lerner Az iskola Topekában című regényéről szól.

„Az iskola Topekában eredetileg 2019 októberében jelent meg, és talán nem egészen rugaszkodom el a valóságtól, ha megjegyzem, hogy a regény menet közben erőteljes kritikája az utolsó időszakát élő Trump-adminisztrációnak, annak a szellemiségnek, ami az az unortodox 45. amerikai elnök politikája volt, illetve mindannak, ami hozzá elvezetett – anélkül, hogy maga az elnök feltűnne a könyv lapjain, vagy személye és tevékenysége az elbeszélők tudatában akár csak egyszer is erőteljesebben előkerülne. De tény, hogy a regény cselekményét a Trump-kérdés keretezi: egyik első epizódja Bob Dole szenátor felbukkanása egy russelli vitabajnokságon (a Bill Clintont második ciklusa előtt kihívó képviselő szülőhelyén; jellemzésében külön hangsúlyt kap, hogy az egyetlen republikánus elnökjelölt volt, aki személyesen vett részt a 2016-os, Trumpot jelölő konvención), a regény zárójelenete pedig New Yorkban játszódik, Trump a menekültek családegyesítését ellehetetlenítő törvénye elleni flashmob-tüntetésen. E két mozzanat között a társadalmi együttélés megannyi kérdése és problémája felsejlik – Az iskola Topekában nyíltan politizáló mű, noha megfigyelései, következtetései és tanulságai inkább kifinomultak, mintsem szájbarágósak.”

ÉS-KVARTETT

Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötetéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2021. január 26-án Zoomon. A felvételt meg lehet nézni jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb egy hónap múlva Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényéről lesz szó.”

VERS

Ezen a héten a versrovatban Gömöri György és Locker Dávid versei olvashatók. Mutatványként Gömöri György egyik versét közöljük itt:

Emigránsok

Az egyik csak a zenének él és bánatos,
mert nem utazhat most a nagyvilágban.
A másikat körülzárja népes,
az angoloknál angolabb családja.
A harmadik alzheimeres
párját ápolja otthon. Még számon-
tartják egymást, a telefon csörög,
jön-megy az üzenet a forró dróton át.
Van olyan is, aki könyveit porolja,
naponta olvas szörnyű híreket,
de néha a kertben szemezgető galambot
nézi, meg a mókust, ahogy az izgatottan
rohangál vadrózsafürt és körteág között.
Fő témájuk már nem az az ország,
ahonnan jöttek, vagy ahol ma élnek,
hanem az a remekbe szabott rakott
krumpli, amit sikerült vasárnap főzniük.

PRÓZA

Gáspár Sára, Győry Domonkos, Patak Márta és Simon Bettina prózája.

Tárcatár: Szaniszló Judit.

Részlet Patak Márta Rudi, a sírásó című írásából:

„A végén kezdem. Rudit tegnap temettük, bátran mondhatom, hogy vele egy legenda költözött a sírba. A munkájában nem is lesz egyszerű pótolni, ki akar manapság sírásó lenni, főleg olyan lelkiismeretes, mint amilyen Rudi volt. Még a múlt héten is megásta a sírját annak az elszármazott falubelinknek, akit jóformán nem is ismertünk, akitől a plébános úr szokásához híven szép gyászbeszéddel búcsúzott, és amikor a hívek, meg a rokonok annak a lelki üdvéért imádkoztak, akit következőnek szólít majd el az Úr, Rudi magában megállapította, az bizony már én leszek.

Ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, pláne, ha adtak volna annak idején a pszichológiára, akkor Rudinak talán jobb sorsa lehetett volna, mint amilyen jutott neki, de az az igazság, közvetlenül a háború után akkora volt a szegénység még a faluban is, ahol azért mindig volt mit enni, hogy föl sem tűnt a sok szegény gyerek között a szerencsétlen Rudi problémája. Egyszerűen tudomásul vették, van ilyen, Rudi lánynak született, de valójában mégis inkább fiú, elég csak ránézni.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás a felújított Tabánról ír.

„Lehet a civilekben nyűgöt látni, de nem érdemes: ők a legjobb helyszakértők. Mint például Saly Noémi, aki a bontás előtti régi Tabán térképével segítette a főkerteseket, hiszen új fát ültetni lehetőleg az egykori udvarok helyére érdemes, nem a bontási sitthalmokra. Vagy a Zöld Tabánért csoport képviselői, a kertészmérnök végzettségű Székely Kati és Őze Ildikó: mindketten kutyások, és másokkal összefogva már évek óta maguktól is ültettek emlékfát minden elpusztult tabános kutyának.”

FILM

Stőhr Lóránt David France Isten hozott Csecsenföldön című filmjét értékeli, amely a tavalyi Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál fődíját nyerte el.

„Hogyan történhet meg mindez Oroszországban, tehetnénk fel a naiv kérdést. Ha nem tudnánk a választ, segítenek megtudni a dokumentumfilm szereplői. Felvételeket láthatunk arról, hogyan vernek agyba-főbe melegeket agresszív férfiak, akiket aztán a rendőrségnek sehogy sem sikerül kézre kerítenie. Moszkvában a rendőrség még csak félrenéz, Csecsenföldön már a hivatalos erőszakszerveké az LMBTQ közösség megkínzásának és kiirtásának feladata. Természetesen a Kreml jóváhagyásával.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top