A koronavírus miatt nem állhat le a könyvpiac! – interjú Galambos Ádámmal, az MKÉSZ elnökével

Közzétéve 2020-04-22

– Olyan időszak következik, amikor nagyon át kell gondolni, hogy mit adunk ki. Ez lehet a válság egyik pozitív hatása…– mondja az MKÉSZ elnöke.

Galambos Ádám – egyrészt mint könyvkiadó és forgalmazó, másrészt pedig a kis kiadókat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke – több szempontból is tapasztalja, hogy milyen hatással van a COVID-19 a könyvpiacra. Telefonon beszélgettünk.

– A koronavírus és következményei kapcsán a legkülönbözőbb forgatókönyvek és tervek keringenek a könyvpiac kapcsán is. Vannak, akik teljes összeomlást vizionálnak, s vannak, akik az e-könyv magyarországi felfutásában reménykednek. Te több oldalról is érintettje vagy a kérdésnek…

– Egyrészt van egy kiadóm, a G-ADAM Kiadó, ami sportkönyveket állít elő, másrészt ezeket a könyveket – legalább részben – a saját webáruházamban értékesítem. Harmadrészt nagyon sok kiadóval állok kapcsolatban a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ)elnökeként. Ezt a szövetséget még 2017-ben, az Alexandra-válság idején hoztuk létre, és mára harmincnál is több kiadó a tagja. Ráadásul a legkülönbözőbb könyvpiaci szegmensekkel kapcsolatot tartva elég sok emberrel beszélgettem.

– Logikus lenne, hogy most az e-könyvesek dörzsölhetik a markukat, hiszen ez a termék bármilyen személyes kontakt nélkül elérhető.

– Nyilvánvaló, hogy a koronavírus és a bezártság ezen a területen hozott némi fellendülést, az egyik nagy e-könyvet forgalmazó oldal vezetője szerint a karácsonyinál is jobb eladási adatok vannak. Az ilyenkor szokásos forgalom kétszeresét-háromszorosát bonyolítják le ezekben a hetekben. Ez elég jól hangzik, de, ha ezt ahhoz mérjük, hogy a magyar könyvvásárlók egy százaléka preferálja csak az e-könyveket, akkor ezt nem nevezném akkora robbanásnak.

– Ismerve a XXI. század lehetőségeit, azt gondolnám, hogy ez egy sokkal nagyobb piac…

– Az e-könyvek elterjedésének a kulcsa az, hogy mennyien vásárolnak – és milyen – e-könyv olvasásra alkalmas eszközt. Magyarországon használt eszközök jelentős része egyszerű fajta, amire úgy kell rátöltögetni az internetről a számítógépre leszedett könyveket. Kinek van kedve kábeleket dugdosni? Szerencsésebbeknél ez már úgy működik, hogy egy wifi-képes eszközzel azonnal a gépre kerül a könyv, abban a pillanatban, amikor el akarom olvasni. Biztos vagyok benne, hogy a magas minőségű eszközök terjedésével robbanásszerűen növekedhet – majd valamikor – az e-könyvek forgalma.

– Hogy áll a nyomtatott könyvek online vásárlása?

– A nyomtatott piacon nagy a probléma, azzal, hogy a boltok bezártak, köztük az oly hangsúlyos pláza-beli boltok is, most, ezzel nagyon sokat veszítenek forgalmukból a kiadók. A nyomtatott könyvek online kereskedelme eddig is nagyjából egy 15-20 százalékos piaci részt jelentett, s ebben benne voltak azok is, akik a neten megrendelt könyveket a plázák könyvesboltjaiban vették át. Ezzel együtt is azt mondják a forgalmazók, hogy nagyjából a karácsony előttinek megfelelő az online forgalom. De ez még mindig csak egy szűk része a piacnak, ami nem pótolhatja a kiesést.

– Van, lehet a pandémiának és a bezárkózásnak jó oldala a kiadók számára?

– A hozzám hasonló kis kiadók, bár elvesztették a forgalmuk jelentős részét, most időt és energiát fordíthatnak a saját online felületeik fejlesztésére. Ha van egy jó webáruházuk, ha van egy jól hirdethető címsoruk, amivel vonzó akciókat lehet csinálni, akkor nem biztos, hogy teljesen be kell húzni a féket. Rászoktathatják a vásárlók egy részét arra, hogy direktben, a kiadóknál is lehet – mert érdemes – vásárolni. Tudom, hogy ez sovány vigasz, hiszen képtelenség annyi könyvet eladni az online térben, mint a valódi boltokba, de ezzel együtt is azt gondolom, hogy a kilábalás egyik útja lehet.

– Mit tud tenni ilyen helyzetben az MKÉSZ, mit szólsz az MKKE által sürgetett kormányzati intézkedésekhez?

– A javaslatok többségével mi is egyet tudunk érteni, bár az érezhető, hogy van néhány részlet, ami még tisztázásra és kidolgozásra szorul. „Az állam vásároljon a könyvkiadóktól közvetlenül az általuk felkínált könyvekből 50%-os engedménnyel közművelődési hasznosításra, köz- és iskolai könyvtárak, rászoruló családok részére 1 milliárd forint keretösszeg erejéig.” – ez például elsőre jól hangzik, de azért fontos lenne, ha a címek kiválasztása nem arról szólna, hogy megszabaduljanak a kiadók az amúgy is eladhatatlan köteteiktől. Azt gondolom, hogy ennél a javaslatnál érdemes lenne valahogy a minőségi és a teljesítményi szempontokat figyelembe venni. Ha most könyvet adunk azoknak a családoknak, amelyikeknek liszt és tojás kellene, akkor nem biztos, hogy jól hasznosul az állami segítség…

A mi szakmai szövetségünk, az MKÉSZ pedig most tervezi egy Youtube-csatorna indítását, hiszen korábban több, sikeres offline szakmai konferenciát rendeztünk, melyek tanulságai segíthetnek a mai helyzetben is a könyvpiac szereplőinek. Már megvan a koncepció az online folytatásra, tudjuk, hogy kikkel lenne érdemes beszélni. S ebbe, részünkről belefér Demeter Szilárd is, hiszen úgy tűnik, sok olyan kérdés lehet a jövőben, aminek ő lesz a kulcsa.

– Hogy néz ki a könyvkiadás a gyakorlatban, mi a helyzet a saját könyveiddel?

– Az elmúlt időkben a G-ADAM Kiadó könyvei közül a legsikeresebb a Roger Federer-életrajz volt. A mostani válság előtt, hiába hirdettem úgy, hogy „keresd a sportkonyvek.hu oldalon!”, mégis a forgalomnak nagyjából csak a tizede ment ezen a csatornán – úgy, hogy a könyvesbolti forgalmazást egyáltalán nem is népszerűsítettük. Szerintem ez a válság után sem fog nagyot változni, de talán kicsit átalakul.

– Te is úgy látod, hogy a vírus miatt leállt az új könyvek nyomtatása? Vagy van ezzel ellentétes tendencia is? Akadt, aki most akar „belehúzni”?

– A jól menő címeket, azokat a könyveket, amik a karácsonyi időszakban jól fogytak, a rendkívüli helyzet ellenére is újranyomjuk. Persze, nem valami eget rengető példányszámban, de mégis. Más kiadók is hasonlóan tesznek. Ezen kívül igyekszünk valami „hozzáadott értékkel” vonzóvá tenni. Van olyan könyvünk, ami az újranyomás során bővült egy fejezettel, a Federer-kötetet, ami keménytáblás volt, most kihozzuk ragasztott kartonkötésben, olcsóbban.

– Az is feltűnő, hogy sok kiadó komoly akciókat hirdetett…

– Igen, ez most egyfajta előremenekülés, és nem csak a kicsik részéről. A nagy kiadók, például az Alexandra, amelyik miatt létrejött az MKÉSZ, hatalmas árengedményekkel nyomul, s mi tudjuk, hogy ez így elég rizikós. Ezzel együtt, az akciózás, ha okosan csinálják, segíthet kilábalni ebből a mostani válságból. A kicsik most sok szempontból jobb helyzetben vannak, mint a nagy könyvkiadó vállalatok. Egy nagy kiadónak saját bolthálózata, saját stábja, saját járműparkja van, ezt fenntartani ebben az időszakban nem lehet könnyű. Ráadásul, egy nagy kiadó lehet, hogy most kap meg tucatnyi új, piacra váró könyvet. De az is lehet, hogy kifizetett jogdíjat, fordítót, tördelőt, s most a könyvei ott állnak a megvalósulás küszöbén, s nem mozdul a pénz, amit eddig beletettek.

Most úgy néz ki, hogy a Bryant-kötetet előre vesszük, és nyáron megjelentetjük.

A kis kiadó, amelyik évente néhány könyvet hoz ki, megteheti, hogy felezi-harmadolja a címek számát, nem kell alkalmazottak tömegét kirúgnia vagy eltartania, nem kell irodát fenntartania. Ha nem tart túl sokáig a mostani helyzet, akkor azt könnyebb lehet ilyen alapból is szűkített háttérrel túlélni.

– Kellenek most új könyvek?

– Szerintem ahhoz, hogy a vásárlók figyelmét ébren lehessen tartani, kellenek az új könyvek. Kell az, hogy ne csak a raktáron porosodó köteteket próbáljuk rásózni a jónépre. Az új könyvek azok, amelyek esetleg megmozdíthatják egy-egy régebbinek a forgalmát is. Én például két kosárlabdás könyvet terveztem kiadni az idén, az egyik Michael Jordanről, a másik Kobe Bryantről szól. Most úgy néz ki, hogy a Bryant-kötetet előre vesszük, és nyáron megjelentetjük. Úgy gondolom, és azt mondom a többieknek is, hogy egy kiadó nem állhat le teljesen. Néhány új könyvet muszáj piacra dobni most is.

– Te milyen távra tudsz – vagy mersz tervezni?

– Én abban bízom, hogy bármilyen könyv, ami tervezés alatt áll, legkésőbb szeptemberre megjelenhet, hiszen azért azt a kevésbé optimisták is komolyan gondolják, hogy nyáron lecseng a vírus-válság és újraindul az élet. De, hogy messzebbre tekintsek, én most is töröm a fejem azon, hogy milyen könyvvel kellene jelentkezni a következő karácsonyi szezonban. Most egy olyan időszak következik, amikor nagyon át kell gondolni, hogy mit adunk ki. Ez is lehet a válságnak egy pozitív hatása…

– …mármint, hogy kevesebb lesz a könyvpiacon az ócskaság?

– Én azt remélem, hogy azok maradhatnak meg, akik szerint a könyvkiadás egy szakma, s azok tudnak jól lavírozni, akik tényleg értenek a könyvkiadáshoz, akiknek van koncepciója, akik tudják, hogy mit és miért adnak ki. Az Alexandra-válság után volt egy ilyesfajta tendencia, és tapasztalható volt egyfajta visszafogottság, de az mára semmivé foszlott: özönlöttek a könyvek… Sokan azt gondolták, hogy két-három sikerkönyv majd elviszi a hátán a másik tízet. De ez nem így történt, és ezzel most szembesülnek csak igazán. A vásárlók is azzal járnának jól, ha kicsit kevesebb, de sokkal több minőségi könyv jelenne meg. Én abban bízom, hogy a mostani válságból mind a kiadók, mind az olvasók is tanulni fognak.