+ Interjú

Juhász Anna: Szabó Magda olyan volt, mint a nagymamám

Szabó Magda képes arra, hogy folyamatosan újrateremtse saját magát és mi is újraértelmezzük magunkat általa. – Juhász Anna irodalmárral beszélgettünk.

Szabó Magdával könnyebb a tükörbe nézni

Juhász Anna irodalmár szerint Szabó Magda nagyon jól értette és mutatta be a női sorsokat, amelyeket mindig a valóságba, a történelmi környezetbe ágyazott be. Erős női karakterein keresztül minden korosztályhoz szól, lázadásról, belenyugvásról, családról, gyermekvállalásról vagy éppen az arról való lemondásról. Szerelem, megcsalás, düh, féltékenység – mind olyan témák, amelyek mindennapjaink valóságát képezik. Éveink számától függetlenül tudunk figuráival azonosulni, hiszen ma is ugyanazokkal a problémákkal nézünk szembe, amelyekről olyan megragadóan írt. Áldozatokkal teli, gazdag életéből az utókor is részesül. Történetei időtlenek, ennek köszönhetően a mai napig rendkívül népszerű szerző, a centenáriumi év elmúltával is irodalmi események szerveződnek művei és élete köré.  Néhány vele kapcsolatos, közelgő eseményről beszélgettünk Juhász Annával.

Vissza tudsz emlékezni arra, hogy mi volt az első Szabó Magda-mű, amit a kezedbe vettél és mivel tudott megfogni Téged?

Azzal tudott megérinteni, hogy Szabó Magda olyan volt, mint a nagymamám, ezért nagyon otthonosnak éreztem őt, és mindazt, amit írt. Kinézete, intelligenciája, a hangossága, és az, hogy szeret a középpontban lenni, mind-mind ismerős volt. Ugyanakkor olyan író, aki nagyon tud figyelni a másik emberre, és szerintem ebben rejlik a nagyság titka. Jó, ha az ember tisztában van a saját erejével – legyen az tehetség vagy írói erő. Én ezt hatalomnak hívom, mert ez különleges dolog, hogy valaki így tud megszólítani embereket. Volt vele személyes kontaktus is a családomon belül, mert leveleztek a nagynénémmel, Gutai Magda költővel. Az Abigél ugyan része volt a gyerekkoromnak, de Az őz volt az az átütő könyv, amit fiatal lányként az eszmélés időszakában olvastam. Azóta is két-három évente újra elolvasom. Szíven ütött a benne található női rivalizálás, és az a sokkal mélyebb dolog, ami mögötte van. Ez nemcsak egy szerelmi háromszög, hanem a magunkra találás története is. Nőisége, tudása, ügyekért való kiállása nagyon közel áll az én lelkemhez.

Mit tud Szabó Magda, amit más nem, mitől egyedi, különleges az ő irodalmi világa?

Szabó Magda képes arra, hogy folyamatosan újrateremtse saját magát és mi is újraértelmezzük magunkat általa. Máshogy olvassa a könyveit egy anya vagy egy fiatal lány, mivel különböző rétegeket hordoz magában a szöveg. Önismereti úton vezet minket végig műveivel. Ha elolvassuk a Régimódi történetet vagy A freskót, megérthetjük, hogy mit jelent, ha valaki például a családjával szembefordulva hoz meg egy döntést. Nagyon sokat segít abban is, hogy saját életünket, szerepeinket megismerjük. Olyan alkotónőről beszélünk, akinél a család nagyon erősen jelen volt gyermekkorától kezdve, és tüzetesen megírta ezt az életművében.

Mondhatjuk-e az életművére azt, hogy időtlen? Hiszen a mai napig tud új olvasókat szerezni magának.

Igen, és a nyelv szempontjából is az: a latinos műveltsége, mondatainak szerkesztettsége, szóhasználata rendkívül kifejező. Emellett jó történetmesélő,  viszi magával az olvasót. A centenárium (2017) óta folyamatosan érkeznek a vele kapcsolatos felkérések, és az új generációk is előveszik Szabó Magdát.

A POKET sorozatban megjelent Az őz című regénye. Szerinted miért épp Az őz-t választották a sorozat szerkesztői? Még Szabó Magda is azt mondta erről a könyvről, hogy ha teheti, nem olvassa újra, mert fél tőle.

Igen, mindannyian tudunk Angélák és Eszterek is lenni, és nagyon emberi az a féltékenység, az a mást akarás, amit ebben a műben Szabó Magda leír. Beláttatja velünk, hogy nekünk is vannak hibáink. Tudunk vágyódni másik kapcsolat, más képességek iránt. A megoldást persze nekünk kell megtalálnunk magunkban, hogy belássuk, miben vagyunk gyengék és miben kell fejlődnünk. Tényleg meglepő volt, hogy amikor elkezdtük szervezni a POKET sorozatban ennek a kiadását, már akkor hallottam Vecsei H. Miklóstól, hogy a legjobban várt könyvről van szó. Rengetegen kérték tőlük Szabó Magdát, és kifejezetten ezt a művét. Érdekes, hogy a POKET olvasói – úgy látom – kifejezetten fiatalok, a tízen-huszonéves generáció. Ez is igazolja, hogy Szabó Magdával együtt élünk, hiszen a legtöbb háztartásban ott vannak a könyvei. És amikor az emberek elkezdenek beszélgetni, akkor előbb-utóbb mint hivatkozási pont is megjelenik.

Milyen feladatokat ad az, hogy Te lettél a könyv nagykövete?

A könyvvel kapcsolatos előkészítési fázisban segítettem a kiadás létrejöttében, hisz együtt dolgozom az életművet gondozó Jaffa Kiadóval és jó barátságban vagyok a jogörökössel, Tasi Gézával. Ezen kívül folyamatosan van igény újabb előadásokra is. A hagyatékból egymás után kerültek elő az eddig még ismeretlen anyagok is. A Szabó Magda-évnek én voltam a nagykövete, fontosnak tartottam, hogy minél szélesebb közönséghez vigyem el az ő műveit. Vecsei H. Miklós pedig egy véletlen beszélgetés során kérdezte meg, hogy nem működnék-e közre Az őz megjelentetésében. A kötet bemutatója már megtörtént, az automatákban elérhető a könyv. Ez folyamatos felelősség a számomra, próbálom az estjeimre, az általam szervezett alkalmakra minél többet bevinni Szabó Magda írói munkásságát.

Szabó Magda személyisége és regényei számos művészt megihlettek. Készült róla szobor, könyvéből film, most a színházművészet képviselőit ihlette meg, Mészáros Tibor és Krajcsi Nikolett színművészek egy 70 perces színházi estet készítettek szerelmükről Szobotka Tiborral.

Szeptember 21-én egy ősbemutatót láthat a közönség a Petőfi Irodalmi Múzeumban „Minden bizonytalan, csak a szerelmünk bizonyos” címmel. Az ötlet Debrecenből származik, alapja pedig Szabó Magda és Szobotka Tibor legendás szerelme.

A Szobotka-memoár hiányzó részleteinek megírására vállalkozott Szabó Magda a Megmaradt Szobotkának című kötetben, gyászmunka is ez a könyv, de megható és megrázó is egyben, ahogyan a mély szerelemmel szeretett társ emlékiratait igyekszik befejezni. Olyan, mintha a magában belül hordozott Szobotkát illesztené hozzá ahhoz a részhez, amelyet a férje a fizikailag érzékelhető világban hagyott itt magából. A kapcsolatukra vonatkozóan kérdezem, hogy szerinted mi tudta őket ennyire egybekovácsolni?

Többek között az, hogy áldozatokat hoztak egymásért. Szabó Magda meg akarta hódítani ezt a férfit, akin csüngtek a nők. Örökre együtt maradtak, csak a halál választotta el őket. Szabó Magda élete végéig hűséges volt Szobotka Tiborhoz, nem csak mint emberhez, de íróhoz is. Sok közös volt bennük. Volt köztük egy nagyon erős testi kapcsolat, az írónő igazi nő tudott lenni a férje mellett. Figyeltek a házasságuk intim részére és meg is élték azt, ez egy férfi-nő kapcsolatban, azt gondolom, nagyon fontos. Barátok is voltak, megbíztak egymásban és támogatták egymást. Íróként is társak voltak, nem volt közöttük rivalizálás. Két egyenrangú ember kapcsolata volt ez. Fájdalmas kérdése az életüknek, hogy a háború traumája milyen hatással volt a sorsukra. Arra gondolok, hogy tudatosan nem vállaltak gyereket a világ körülményei miatt, de Szabó Magda írásaival, az azokban megmutatott felelősséggel és szeretettel mégis mindenki édesanyja lett a későbbiekben.

Azokat a részleteket, melyeket a házaspár mindennapjairól, a magánéletéről tudunk meg a darab folyamán, azokat teljesen hitelesnek vehetjük-e, tehát valóban bepillantást nyerhetünk a mindennapjaikba?

Igen, de egy izgalmas nézőpontból. Tudjuk, hogy Szabó Magda életének részei voltak az állatok, főként a macskák. Volt két nagyon kedves macskája, Évuka és Konstantin, az ő nevükben leveleket is fogalmazott, melyekből humorral, ironikusan és érdekes hangvétellel szól ki Szabó Magda. A szövegeken keresztül a darabban megjelennek a macskák, és megjelenítik Szobotka Tibor és Szabó Magda mindennapjait. Rendhagyó előadás lesz, a két színész az állatok bőrébe bújik, így jelenítve meg a házaspárt.

Novemberben a Mózes egy, huszonkettő című regény köré szerveződik egy irodalmi est a Várkert Bazárban. Önéletrajzi ihletésű, és a történelmi traumák illetve ennek hatásai is megjelennek benne. Milyen szempontból közelít majd az est a regényhez?

Több szempontból is igyekszünk megvilágítani a könyv által felvetett kérdéseket. Az előző évadban a Várkertben tartott irodalmi estek sorában foglalkoztunk Márai Az igazi című művével, felolvasószínházat készítettünk belőle. Ez volt az egyik legsikeresebb estünk. Ezután gondoltam végig, hogy legyen mindig a szezonban egy könyv, amelyet kiemelünk. Nem felejtem, Szabó Magdával indult szinte ez a sorozat három éve. A Mózes egy, huszonkettő újraolvasásakor gondolkodtam el, hogy mit kezdünk ma, a XXI. században azzal a fogalommal, hogy család. Sok helyen már avíttnak tartják például azt a családmodellt, amelyben én felnőttem. Szerintem a család szerető emberek együttélési formája, akik hisznek egymásban és kitartanak egymás mellett. Úgy gondolom, hogy a családdal kapcsolatosan sokféle döntés létezik, melyet szabadon hozhatunk meg, és mindegyik döntés valid, nem bélyegezhetünk meg érte senkit. A Mózes egy, huszonkettőben Szabó Magda lázadásról és szabadságról, szülő-gyermek viszonyról ír, így különösen alkalmasnak találtuk a regényt arra, hogy ezen keresztül vessük fel ezt a témát.

Kik lesznek a vendégeid?

Többek között Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, akinek nemrég jelent meg a témához kapcsolódó, Örökölt sors című könyve. Finy Petra író, aki szintén több kötetével reagál majd a témára. A felolvasószínházban pedig szokás szerint két neves színművész eleveníti meg a regényt, illetve Szabó Magda és Szobotka Tibor naplójegyzeteket.

Sokat foglalkozik ma már a pszichológia azzal, hogy azok a traumatikus események, melyek egy családban megtörténnek vagy családra hatnak, több generáción keresztül meghatározhatják a családtagok életét. Ilyen szempontból Szabó Magda számára terápia volt az írás? Rengeteg története a saját életéből merít, és traumákkal neki is szembesülnie kellett.

Bizonyosan, és neki többféle válasza is van arra, hogy letehetőek-e ezek a traumák. Ő sokáig félt megírni édesanyja történetét, Illés Endre biztatta erre. „Azt mondtam, ismerem ugyan az anyám élettörténetét, nemegyszer elmesélte, de az nagyon régimódi történet. „Ez lesz a címe!” – közölte Illés Endre, és kiküldte a szerződést.” – olvashatjuk a kötet előszavában. De ez csak egy példa a sok közül.

Vannak-e még kiadásra, felfedezésre váró darabjai a Szabó Magda életműnek?

Úgy tudom, hogy rejteget még érdekes dolgokat a hagyaték. Én irodalmárként szeretem egészben látni az emberi sorsot a művek mellett. Az író élete, azt gondolom, nagyon fontos az alkotás szempontjából, nem lehet leválasztani az író életét a műről. Szabó Magda életéről már rendkívül sok mindent tudunk, és így jobban megértjük regényeit. Én egyre jobban beengedem őt, formálódó családtagként tekintek rá, aki mindig ott ül „láthatatlanul” a kanapén. Pedig nem tanultuk az egyetemen, nem is tekintették őt sokáig a kánon részének. Az olvasók azonban nem csak egykor, ma is rajonganak érte, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Juhász Anna: Szabó Magda olyan volt, mint a nagymamám
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top