+ Irodalom

A Földgömbön csak egy apró pont vagyunk…

…és ez az apróság szükségszerűen meghatározza Magyarország helyzetét a világban, viszonyát a nagyobb foltokhoz, például a távol-keleti térséghez.

Veszélyes vizeken / Konfliktusok és biztonsági fenyegetések a Távol-Keleten – szerkesztette Salát Gergely, Szakáli Máté és Szilágyi Zsolt – Typotex Kiadó, 2019 – 368 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-23-5

Régebben India, Kína, Mongólia és a többi távol-keleti ország tényleg távoli volt, s ha valakit érdekelt az a régió, akkor – a legtöbb esetben – ez nem volt több puszta kíváncsiságnál. Aztán, valahogy szépen fokozatosan eltűntek a távolságok, közeli lett, ami addig távoli volt, ma szinte a szánkban van, ami közelinek tűnt régebben. Az internet, a kereskedelem, az ipar és a politika összerántotta a világot, s hirtelen sokkal valóságosabb lett minden. Tétje lett annak, hogy mi történik a „világ másik végén”, s tétje lett annak, hogy erre mi hogyan reagálunk.

Az ilyen méretű és mértékű folyamatok hatása eléri Magyarországot is. Kérdés, hogy mihez kezdünk vele! Mihez kezd vele Magyarország? Mit lép a politika, s mi, hétköznapi emberek – akik, ugye a hatalmat választópolgárként birtokoljuk – mit látunk mindebből?

A VESZÉLYES VIZEKEN című tanulmánykötet – alcíme szerint: Konfliktusok és biztonsági fenyegetések a Távol-keleten – arra tesz kísérletet, ha a lehető legaktuálisabb képet felvázolja. Eggyel mélyebben, mint a hírek, és megalapozottabban, mint a magazinok, ráadásul az összefüggésekre is odafigyelve.

A PANTA- sorozat eddigi kötetei is hallatlanul izgalmasak voltak, s azzal, hogy megjelentek, tulajdonképpen megalapozták a mostani – jelenre fókuszáló – kötetet. Persze, a Veszélyes vizeken az előzménykötetek ismerete híján is izgalmas és élvezhető… és ijesztő.

Izgalmas, hiszen a világ távol-keleti szegletében fontos, mindannyiunkra ható folyamatok zajlanak, amihez így vagy úgy, előbb vagy utóbb nekünk is közünk lesz. (Függetlenül attól, hogy akarjuk-e.)  Izgalmas attól is, hogy olyan gazdasági erő mozog a folyamatok hátterében, amelyet mi, hétköznapi halandók el sem tudunk képzelni…

Azt pedig, hogy ijesztő,

talán nem kell külön elmagyarázni akkor, amikor ezekre a folyamatokra olyan embereknek van döntő hatása, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke, vagy Észak-Korea „nagyszerű vezetője”. Még szerencse, hogy akad olyan példa is, amit örömmel üdvözölhetünk a távolból: Szilágyi Zsolt tanulmánya szerint Mongóliában jó irányba haladnak a dolgok, s a „mongol példa” ráadásul azért is fontos, mert – lévén szó egy szovjet befolyás alatt hét évtizedet eltöltő államról – ami ott lezajlott a „rendszerváltás” óta, az valami olyasmi, ami itt is megtörténhetett volna. „Itt” alatt ebben az esetben az európai poszt-szocialista országokat értem, ahol elindultak, megtorpantak, majd látványosan visszafordultak a demokratikus folyamatok, s ráadásul a piacgazdaság helyét is kezdi elfoglalni valamiféle politikai szimpátiák szerint működő hűbéri rendszer.

A könyv főszereplője: Kína,

ennek okát sem is kell hosszan magyarázni, hiszen Kína nagyságánál és gazdasági erejénél fogva akkor is világtényező lenne, ha nem akarna ráerősíteni erre a szerepre. De akar! Kína aktív szereplője a világnak, külpolitikája közép-európai szemmel is érdekes, Kusai Sándor Zoltán tanulmánya ezzel foglakozik, míg Hegyi Henrietta Kína kibertérben játszott szerepét elemzi, Róna Ádám pedig az Indiai-Kínai szembenállás jelenlegi történéseit vázolja.

Amerika visszainteget

A kötetben külön fejezet foglakozik az amerikai szerepvállalással, s azzal, hogy milyen célok mentén mozoghat Donald Trump. Kelmensits Péter egy másik fejezetben az amerikai-filippínó együttműködés alakulásával foglakozik, míg Stempler Ádám a Kína és Fülöp Szigetek közötti konfliktussal.

Mindezekhez a kérdésekhez képest nem szerkesztői önkény, hogy a kötet utolsó nagyobb egysége a

gazdaság és biztonság

címet viseli, hiszen akárhonnan is nézzük, s akármennyire érezzük is a távol-keleti történések súlyát, a legfontosabb kérdések mégis e két szó körül keresendők. Európai és magyar szemmel is tudnunk kell eldönteni, hogy az, amit Kína terjeszkedésének nevezünk, vajon kinek jó. S ha „nekik” igen, akkor nekünk vajon mennyire?

A Földgömbön csak egy apró pont vagyunk…
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top