+ Interjú

Cirkuszhercegnő: A szerelem, ahol az egyik fél nem tud a másik szerelméről

A Margitsziget idei operettslágere Kálmán Imre egyik legismertebb „nő”-je, a Cirkuszhercegnő. Az előadás rendezőjével, Szabó Mátéval beszélgettünk.

Az operett mindig a siker záloga. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kellene keményen dolgozni érte. A Margitsziget idei operettslágere Kálmán Imre egyik legismertebb „nő”-je, a Cirkuszhercegnő. Nem kell hozzá sokéves kutatás, hogy az ember fölfedezze, hogy az operettek címszereplői sokkal gyakrabban nők, mint férfiak. Ilyen a Csárdáskirály-, A Marica gróf-, a Lili bárónő,  Maya, vagy A víg özvegy. Velük szemben áll mondjuk Bob herceg vagy A cigánybáró.

Mostanság kettős fölhasználásra rendez zenés előadásokat Szabó Máté. Wagner Bolygó Hollandija tavalyelőtt a Szegedi Szabadtéri Játékokról költözött be a Miskolci Nemzeti Színházba. Idén a Figaro házasságát Szentendrén állította színre, de a Mozart operát eljátsszák majd több színházban, többek között Szegeden, Győrben és Debrecenben is.

A Cirkuszhercegnővel éppen fordítva történt. Kálmán Imre operettjét a Miskolci Nemzeti Színházban tavasszal már bepróbálták, bár nem került közönség elé. A publikum először a hétvégén a Margitszigeten láthatja az előadást. Illetve nem egészen azt.

Az alap természetesen ugyanaz, de egy kicsit más lesz a szigeten és Miskolcon is. Van, ami itt lesz jobb, van, ami ott. A nagy szabadtéri színpadon a tömegjelenetek érvényesülnek jobban, a kisebb zárt térben néhány intimebb az jelenetek – mondja a rendező. – Ez elsősorban a díszletervezőnek, Cziegler Balázsnak adja föl a leckét, mert mások az arányok, más a forgó, de azért ha jól ismerjük mindkét színházi teret, akkor ez megoldható.

Viszont mindkettőben lesznek igazai cirkuszi számok.

De ezek sem ugyanazok. A darab kifejezetten egy cirkuszban játszódik, ezért a számok természetesek benne. Ráadásul tudjuk, hogy az eredeti mű úgy keletkezett, hogy a szerzők sétáltak a Ligetben, láttak egy igazi cirkuszt, és kitalálták, hogy milyen jó lesz erről írni egy operettet. 1925-ben Kálmán kifejezetten ilyen librettót rendelt. Itt nem az történt, hogy valamiféle belső mondandónak kerestek egy közeget, hanem egy közeg jött létre, és ennek kerestek egy belső mondandót.

Ari-Nagy Barbarával gondoztátok a szöveget. Mennyire nyúltatok bele?

Elég erősen. Az operettnek erős sablonjai vannak. Amikor a darab készült, ezeket alkalmazták a librettisták. Most újraolvasva rácsodálkoztunk a jelenetekre meg a figurákra és úgy gondoltuk, hogy bizonyos szándékoknak és érzéseknek erősebb kifejezést kell adnunk. És közelebb hoztuk a mai nyelvhasználathoz.

A cirkuszi produkciók hogyan jöttek létre?

Nem szeretnék részletek elárulni előre. A Fővárosi Nagycirkusz fölajánlott a műsorából jó pár produkciót és ezekből mi választottunk. Egyet mégis elmondok: a Margitszigeten világhírű orosz akrobaták fognak föllépni, a világhírű Dosov-csoport.

Elefánt nem lesz?

Elefánt nem lesz. De lesz egy elképesztő kutyás szám. A Petruska-Váradi duó.

Egyébként szereted a színpadon az állatokat?

Szeretem az állatokat, de engem az ember érdekel.

Mi az emberi történet a Cirkuszhercegnőben?

A szerelem, ahol az egyik fél nem tud a másik szerelméről. És azzal is szembe kell néznie, hogy a társadalmi szerepek nagyon gyakran megakadályozzák két ember egymásra találását. De így még nagyobb kataklizmát okoz, amikor lehullik a lepel. Hogy a cirkuszi hasonlatnál maradjunk, egyiküknek komoly akrobata-mutatványt kell csinálni, hogy egymással találkozzanak.

Érdekes, hogy az operettek címszereplői leggyakrabban nők.

A címszereplők általában nők, és mindig egy szenvedő férfit takarnak. A férfinézőpontból egyszer csak kibukik egy cím, ami egy nő. De emögött többnyire férfitapasztalat áll. És jó esetben mindez érzékenyen ábrázolással kerül színre.

Miszter X dala: „Hisz nem vagy más, csak komédiás”, ez pedig a Bajazzók Canióját juttatja eszünkbe.

Igen, nagyon hasonló szituáció. Bár itt nem lesz belőle tragédia.

Egy operettben nagyon ritka, hogy egy művész rákérdez a saját létezésére.

Ritka, ugyanakkor jó vele foglalkozni. Jól mutatja az ember magányát. Van egy titka: a magánéletben is álarcot visel, arra húz fel aztán egy másikat, amivel kimegy a színpadra. A kulisszák mögött mind titkokkal élő magánemberek vannak. Aztán kimennek a színpadra, és az álarc mögött ott van egy tekintet, ami viszont ő maga. Úgy veti le, hogy fölvesz még egyet. Mi nézők, végeredményben ezt a tekintetet nézzük.

Az operettre azt mondják, felhőtlen szórakozás.

Egy operett olyan elemekből áll, amelyek a szórakoztatást szolgálják. De ezekben, sőt ezek középpontjában ott tud lenni egy komoly és megérintő emberi történet. Mindez jól megfogalmazva ragyogó élményt ad. Ha nincs jól elmondva, csak ének van, meg tánc, meg poénok, akkor az egésznek nem lesz különösebb értelme.

  • A Cirkuszhercegnőt július 20-án és 21-én láthatják a Margit-szigeten. A címszerepet Dobó Enikő és Eperjesi Erika, Mister X-et Miller Zoltán és Szőcs Artúr alakítja, a darab karmestere Cser Ádám.
Cirkuszhercegnő: A szerelem, ahol az egyik fél nem tud a másik szerelméről
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top