+ Irodalom

Wass Albert szobor alakban elindult hazafelé

A Wass Albert-gyalogtúra.

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Wass Albert a magyar irodalom egyik legvitatottabb figurája, művei kiválóan alkalmasak arra, hogy nemzeti érzelmeket fűtsenek vele, ezért mi sem természetesebb annál, hogy politikusok beszédei telepumpálják a levegőt Wass Albert nevével és úgynevezett szellemiségével. Ennyi minimum hozzátartozik az igazsághoz, ha róla beszélünk, a másik oldalt, vagyis az egyoldalú tájékoztatás az alábbiakban oldotta meg az MTI. Amiből, kedves Olvasók, kitűnik, ha politikus veszi szájára a művészet bármely szegletét, ott minimum kapásból érdemes kétségeket támasztani.

Wass Albert emlékművével nemcsak egy bronzszobor, hanem egy honfitársunk tért vissza szülőföldjére, és otthonra talált Bonyhádon – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Bonyhádon, az író születésének 110. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Potápi Árpád János, aki egyben Bonyhád országgyűlési képviselője, az írót ábrázoló műalkotás mellett felidézte: a völgységi városban 2005. január 8-án a világ első köztéri Wass Albert-szobrát állították fel.

“Amikor Wass Albert szobor alakban elindult hazafelé, hosszú utat kellett megtennie kontinenseken, országokon át, kálváriákat kellett végig járnia; tizenhárom éve a város közössége menekülő fiát fogadta be”

A bonyhádiak büszkék arra, hogy a város otthont adhat Kolozsy Sándor műalkotásának, és nemcsak szobrát, hanem hagyatékát is őrzik a Wass Albert nap keretében.

A bonyhádiak élen járnak abban, hogy a magyar irodalom nagy alakja elfoglalhassa helyét a nemzet emlékezetében,

“de ennél sokkal többet tettünk: tizenhárom éve kivettünk egy téglát abból a  falból, ami elválasztotta a magyart a magyartól, nemzetünket szellemi örökségétől”.     

Az államtitkár rámutatott: az elmúlt nyolc év közös munkájának eredménye, hogy ma bukovinai székelyként, vajdasági vagy amerikai magyarként, németként, horvátként, magyarországi szlovákként újra itthon lehetünk ebben az országban.

“Talán nem is adhatnánk határozottabb választ az üldözőknek, mint azt, hogy immár egymillió külhoni magyar honfitársunk vált közjogilag is a nemzet részévé, köztük az erdélyi írófejedelem fia, Wass Miklós gróf”.

A közös erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarország immár felelősséget visel minden magyar sorsáért, éljen bárhol a világon.

Vállaljunk részt a jövőben is hazánk sorsának alakításában, mutassunk utat a tévelygőknek, legyünk ott áprilisban is, adjunk határozott választ arra, hogy milyen jövőt szánunk országunknak, nemzetünknek, gyermekeinknek! – mondta az emlékezésen jelenlévőknek Potápi Árpád János.

A bonyhádi Wass Albert Törzsasztal és a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ által rendezett megemlékezés résztvevőit levélben köszöntötte az író öt fia, Wass Endre, Vid, Huba, Géza és Miklós. A levélben, amelyet Kovács Gábor, a törzsasztal alapítója tolmácsolt, úgy fogalmaztak: édesapjuk “leírta a jót és a rosszat, de mindig a szívéből írt, szeretettel, és nem bosszúval vagy haraggal”.

A bonyhádi emlékprogram keretében kiállítás nyílt a már hagyományosan meghirdetett meseillusztrációs pályázat alkotásaiból; a pályázaton résztvevő diákok az írónak A teremtés mondája és A harmadik mese című művéhez készíthettek rajzokat, festményeket. A programot Csobán bál és táncház zárta a művelődési központban.

Wass Albert 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg, 1934-es Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa.     

Az író a II. világháború végén emigrált, 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top