Szoborként elevenedik meg Czóbel Béla emblematikus festménye – interjú Kovách Gergővel

IMGP3626

Szentendre utcáit róva hamarosan bárki kedvére fotózkodhat, szelfizhet a Fiú labdával című Czóbel-festmény főszereplőjével. Az 1916-ban készült képet Kovách Gergely álmodja újra, méghozzá szobor formájában. A készülő alkotásról beszélgettünk a szobrászművésszel. Kovách Gergely a műtermében fogadott minket, ahol megmutatta a Czóbel-szobor kicsinyített makettjét is. Interjú.

– Honnan jött a Czóbel-szobor ötlete?

Gulyás Gábor kezdeményezésére idén megújul, átalakul a szentendrei Czóbel-gyűjtemény. Ezzel párhuzamosan népszerűsíteni is szeretnénk a kiállítást. Az volt az alapkoncepció, hogy alkossunk egy 3D-s műtárgyat is. Czóbel Béla emblematikus festményére, a Fiú labdával című alkotásra esett a választásunk. A festményt átalakítom 3 dimenzióssá, az eredmény pedig egy színes, szerethető, feltűnő alkotás lesz, ami Szentendre főterén vagy a Ferenczy Múzeum közelében áll majd.

– Mit jelentett számodra ez a felkérés?

Egyrészt az alkalmazott szobrászati feladatot látom benne, másrészt ez egy szerethető és izgalmas ügy. Készítettem már műgyantából hétméteres PET palackot is, amiben például nehezebben találtam meg önmagam művészileg, hiszen ott elsősorban a kivitelezés volt a fontos. A Czóbel-szobornál nagyobb a szabadságom, itt a helyismeretemet, a szobrászi képességemet, a Czóbel Béláról és a modernizmusról való tudásomat kell ügyesen alkalmaznom. Ebben a feladatban elsősorban nem alkotóként vagyok jelen, nem a saját munkásságomat kell megjelenítenem. Akkor járok el jól, ha képes vagyok Czóbel Béla fejével gondolkozni és az ő kezével dolgozni. Megpróbálom megmutatni, mit alkotott volna ő, ha lett volna szobrászati életműve is.

– Czóbel Béla a képzőművészet egészen más ágát képviseli. Alkotóként mennyire ihletett meg?

Gyerekkorom óta ismerem a munkásságát, és ennél a szobornál nyilvánvalóan hatott rám, de általánosságban véve kevésbé. Czóbel későbbi korszakára jellemző volt az oldott, kuntúr nélküli festői világ, ami szobrászati szempontból kevésbé lényeges, hiszen nincsenek formák, tömegek. Pont ezért választottuk egy korábbi festményét, ami zártabb, kontúrosabb, szobrászilag is könnyebben megközelíthető. Ráadásul a Fiú labdával nem teljes alakos festmény, így a szobornál megkaptam a szabadságot, hogy én találjam ki, hogyan lógjanak a lábai, ami a képen nem látszik.

– Kihívásként fogod fel a feladatot?

A szentendrei művészközeg komoly múltra tekint vissza. Amikor ilyen feladatot kap egy szobrász, akkor a legjobb, legfelkészültebb oldalát kell mutatnia. Az is fontos, hogy nem egy szűk látogatói körnek alkotok, hiszen a Czóbel-szobor valószínűleg Szentendre egyik forgalmas helyszínén lesz látható, tehát rengetegen látják majd.

Persze jóval nagyobb méretben, de így fest majd a Kovách Gergő által alkotott Czóbel-szobor, amivel bárki fotózkodhat Szentendrén – fotó: Várkonyi Zsolt

– A szobor egyik célja, hogy szelfizésre ösztönözze majd a szentendrei járókelőket. Képzőművészetileg hogyan lehet ezt elérni?

Az alkotás körülbelül életnagyságú lesz, a szobor által megformált kisfiú körülbelül 150 centiméter magas lesz, így a járókelők melléállhatnak majd és fotózkodhatnak vele. Manapság fontos, hogy egy alkotás képes legyen megmozgatni az embereket.

– Mit gondolsz, hogyan fogadják majd a szentendrei járókelők a Czóbel-szobrot?

Nem kívánok annál többet, minthogy népszerűsíteni tudja a Czóbel-kiállítást. Nem gondolom, hogy emiatt a szobor miatt özönlenek majd hozzám a műgyűjtők. Ha mégis így lesz, állok elébe, szívesen fogadom őket (nevet).

Mit üzenhet egy íróval Czóbel Béla, a festő?



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!