+ Színház

Szekszárd ünnepli a 80 éves Szabadi Mihály koreográfust

Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik – mondta a koreográfus.

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra.

A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok.

Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok.

Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik

– mondta a koreográfus.

Gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik.

Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Brenner György szerint:

    Gratulálunk a sikeres pályádhoz. Azzal foglalkoztál, ami a szivügyed volt és magas szinten müvelted. Sok táncost neveltél és a hagyományok ápolásában nagy érdemed volt és van

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top