Fullajtár Andrea háborúellenes hastáncot ad elő

Boomerang_Baby_Fullajtar_Andrea (5)_normal

Fullajtár Andrea, ahogy még nem láttuk! A Katona József Színház társulatának tagja először játszik az Orfeumban. Színházi előadás nem hagyományos helyszínen: a Boomerang Baby – Marlene Dietrich ABC című zenés színházi est a régi mulatók világába visz nagyon is mai üzeneteket. Fullajtár Andreával beszélgettünk Dietrichről, kihívásokról és háborúellenes hastáncról. A KULTKIKÖTŐ Produkciós Iroda előadása legközelebb január 27-én látható.

Mi az az erő, ami arra indít, hogy a legnagyobb budapesti művészszínház egyik vezető színésznőjeként, a Színművészeti Egyetem osztályvezető tanáraként még találj arra időt és energiát, hogy társaiddal a semmiből létrehozz egy előadást?

Valóban sok a munkám, de tudom, érzékelem, hogy ha az ember mindig otthon, a saját közegében dolgozik, egy idő után megszokik bizonyos helyzeteket, embereket, elvárásokat. Időről időre szükségem van másfajta kísérletezésre. Ki kell próbálnom, hogyan működöm egy másik közegben, mennyire tudok egy akár teljesen ismeretlen közönséget megszólítani, olyan nézőket, akik talán még sohasem láttak semmilyen szerepben. Amikor azt gondolod, hogy bizonyos szokások, panelek bejáratódtak a szakmai tudásodban, akkor jó tenni egy ilyen kísérletet. De nem csak ez mozgatott a Dietrich-előadás létrehozásakor.

fullajtár andrea

Volt valami konkrét oka?

Prózai színészként zenés előadásban szerepelni, sőt, nemcsak, hogy szerepelni, de énekelni egy egész estén keresztül, és egyedüli énekes előadóként egy zenekarhoz kapcsolódni: ez nagyon megmozgatta a fantáziám. Roppant izgalmas kipróbálni azt is, milyen az agynak három külföldi nyelven énekelni. Az angollal és a franciával jól boldogulok, de a német dalok megtanulása kemény munka volt, mivel nem beszélem a nyelvet. Aztán ott voltak az alkotótársak: felvillanyozó, hogy életemben először dolgozhattam együtt Novák Eszterrel, Gátos Ivánnal, Gátos Bálinttal és Kaszás Péterrel.

És gondolom, a legfőbb ok maga Dietrich.

Igen. Helyesebben az ő gondolatai. Merthogy ez nem egy Dietrich-est, hanem egy “Dietrich-nyomán”-est. Soha az előadás folyamán nem szándék a Marlene-imitáció. Ez én vagyok, Fullajtár Andrea, ahogy Marlene-szövegeket és dalokat énekel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ebből az alaphelyzetből hányfelé tudunk elmenni, mit tudunk kibontani. Nem Dietrichet akartuk felfejteni, hanem a gondolatai, tettei nyomán elindulni. Egy résznél azonban valóban megidézzük az ő alakját.

Miért Dietrich?

Több mint hét évvel ezelőtt Zöldi Gergő mondta, hogy szerinte Dietrich-dalokat kellene énekelnem, mert alkalmas rá a hangom. Elkezdtem dalokat hallgatni, utánaolvasni, dokumentumfilmeket nézni. Egy idő után nagyon közel került hozzám mindaz, ami az ő kilencvenegy évébe belefért. Berlini lokál-színésznőből lett amerikai díva, majd pacifista előadó, aztán a világon keresztül turnézó énekes, aki mint egy békenagykövet, olyan helyekre ment fellépni a háború után, amik gyakorlatilag el voltak zárva a nemzetközi kommunikációtól. Megkerülhetetlen, hogy mindezt az ember magára vetítse, ha művész: vajon én képes lennék ennyiszer váltani, képes lennék kiállni a véleményem mellett, képviselni valamit akár a saját nemzetemmel szemben is? Szóval az ötlet nem tőlem származik, de mikor megismerkedtem vele, már nagyon is én választottam őt az előadás alapjául.

fullajtár andrea

Példaértékűnek tartod?

Mikor elkezdtük összeállítani Novák Eszterrel ezt az anyagot Dietrich írásaiból, akkor igen, az volt a célunk, hogy a gondolkodásának azokat a mozzanatait emeljük ki, amelyek erre reflektálnak. De mellette kiderült, menyire fantasztikus humorú, hatalmas élettapasztalatú ember volt. Nem akarunk szobrot állítani neki, hiszen tudjuk, a magánéletében nem volt egy szent, sőt. De kivételes, ahogyan szembement a kor gondolkodásával, eszméivel, és harcolt a maga eszközeivel.

Dietrich sok különböző arca jelenik meg az előadásban. Hogyan választottátok ki, mely korszakait, arcait mutatjátok meg?

Nem lehet szétválasztani ezeket a szerepeket, minőségeket. Nem lehet azt mondani, hogy volt a vamp, a díva, a békeharcos. Nem ilyen forma-dramaturgiában gondolkodtunk, inkább azt akartuk megmutatni a dalain és szövegein keresztül, hogy milyen sok rétege volt a személyiségének. És ami az egyik fő motor emellett: tudtuk, hogy a humor a kulcs, ami továbbgördíti az egyes részeket. Kiemelt szerepet kap természetesen az ún. “háborús blokk”, a Németországgal szembeni lázadás. De ami nagyon fontos volt, hogy az est szórakoztató és könnyed is legyen, hiszen Marlene is elsősorban szórakoztatott a koncertjeivel, még akkor is, ha kikerülhetetlen a drámaiság, ami a dalaiból süt.

Miben lehet meghatározni az ő nőiességét?

Hát mitől szép egy virág? Mitől gyönyörű egy táj? Mitől nő egy nő? Rengeteg féle-fajta nőiesség jelenik meg benne. De mondok egy érdekes példát: a háborúellenes hastáncot, ami szerepel az előadásban. A hastánc tudvalevően csupa nőies, csábító mozdulatból áll. Támadt egy ötletem. Mi lenne, ha ugyanezeket a mozdulatokat keményebben csináljuk? Egy háborúellenes protest lesz a testből, a táncból. Az életért. Ez a nőiségnek is egy teljesen új vetületét adja.

fullajtár andrea

A szöveget tehát közösen alkottátok meg. A zenei részt is együtt szerkesztettétek?

Zöldi Gergő rengeteg lemezt szedett össze, és én már hat éve hallgattam Dietrich-dalokat. Volt egy negyvenes listám, Eszterrel abból válogattunk. Rengeteg kifejezetten buli-hangulatú szám került az estbe, és néhány nagyon drámai dal.

Milyen volt az első közös munkátok Novák Eszterrel?

Eszter a Színművészetin az osztályomban zenés mesterség tanár, fantasztikus dolgokat művel a fiatalokkal, mindig öröm a vizsgáikat nézni. Figyeltük egymást messziről, de nem sodort eddig össze az élet. Boldog voltam, mikor elvállalta a rendezést, és úgy érzem – remélem, ő is így van vele -, barátság lett abból, hogy együtt dolgoztunk.

Mik a tervek?

Most nagyon boldog vagyok, hogy a KULTKIKÖTŐ Produkciós Iroda segítségével megszülethetett ez az előadás, és alig várom, hogy találkozzon a közönséggel. Volt főiskolai osztálytársammal és színészkollégámmal, Nagy Viktorral – aki az előadás producere és menedzsere – nem titkolt szándékunk, hogy az Orfeum fantasztikus atmoszférájú helyszíne után minél több helyen, minél többféle környezetben kipróbáljuk az előadást – országszerte.

Szemerédi Fanni



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!