+ Történelem

Meghalt Kobzos Kiss Tamás

kobzos kiss tamás

Méltósággal viselt betegség után elhunyt Kobzos Kiss Tamás, Liszt Ferenc-díjas és Kossuth díjas zenész, énekes, az Óbudai Népzenei Iskola nyugalmazott igazgatója.

Kobzos Kiss Tamás halálával nem csak a régizenei, népzenei és világzenei paletta lett szegényebb, de űrt hagyott maga után ott is, ahol az élő magyar népi kultúra fenntartását tekintették célnak. A régi vágású trubadúr tevékenységét legutóbb, októberben a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete ismerte el Fővárosért díjjal.

Kobzos Kiss Tamás saját honlapján így foglalta össze pályafutásnak főbb állomásait:

Debrecenben születtem, 1950. május 30-án.

Szüleim (Kiss Tamás és Kolozsy Lilla) magyar–történelem szakos tanárok voltak, apám költő, író.

Zongorázni, majd magánúton gitározni tanultam, már gimnáziumban érdekelt a népzene és a történeti zene, egyetemi éveim alatt (KLTE, vegyész szak) a Főnix színjátszó együttes, majd a Délibáb népzenei együttes tagja lettem, s az ének mellett több hangszeren megtanultam játszani (citera, koboz, brácsa, tekerő, lant, török saz).

1974-ben Budapestre kerültem, a Néprajzi Múzeumba restaurátorként, és rövid időre a Kaláka együttes tagja lettem, majd 1976–1986 között L. Kecskés András együttesében zenéltem. Gyakran felléptem az Egyetemi Színpadon, hanglemezklubokban, templomokban.

1976 és 1979 között vegyész-restaurátorként dolgoztam a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központban, közben néhány hónapig a debreceni Déri Múzeumban.

Közreműködtem Szentpál Mónika és Erdélyi György előadóestjeiben, évekig szerepeltem a Radnóti Színpad Toldi előadásában Nagy Attilával.

1981 januárjától a bécsi Clemencic Consort tagja vagyok, akikkel több száz alkalommal léptem fel Bécsben és Európa számos országában.

Jánosi-együttessel sok koncerten felléptem, és lemezeket is készítettünk együtt.

Michel Montanaro provence-i zenésszel 1982–2000 között sok népzenei és régizenei koncertet adtunk, 1991-ben pedig megismerkedtem Erdal Şalikoğlu isztambuli énekessel, akivel máig szoros az együttműködésem.

Énekes szólista vagyok Szabados György zeneszerző több művében: Szertartászene (1983), Az események titkos története (1985), A kormányzó halála (1999).

Szólistaként is sok száz koncertet adtam Magyarországon, a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban, Európa majdnem minden országában, valamint Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban.

1993 óta, amikor a Protestáns énekmondók c. kazettát felvettük, gyakran és szívesen zenélek a Musica Historica együttessel, amelynek két tanítványom (Csörsz Rumen István, az együttes vezetője, és Sudár Balázs) is tagja.

Több műsort és három hanglemezt készítettünk Ferencz Éva énekesnővel.

1986 óta tanítok az Óbudai Népzenei Iskolában, amelynek 1991 januárja óta igazgatója is vagyok.

2007 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanítok kobozt. Több tanulmányt írtam a népzenetanítás témakörében, előadásokat tartottam, konferenciákat szerveztem.

Kiss Tamás, „a kobzos” édesapja ezt a verset írta Fiamnak, hangszereihez címmel:

Oldalak: 1 2 3

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top