Szexuális élményközpontot is tervezett a magyar származású Nicolas Schöffer

Nicolas-Schöffer-1

Gazdag anyaggal mutatja be a kibernetikus képzőművészet atyjának tartott, magyar származású Nicolas Schöffer munkásságát a Műcsarnok péntektől látogatható retrospektív kiállítása, amelyhez november 5-től Vörösváry Ákos, Csertő Lajos és Malgot István kamaratárlatai csatlakoznak.

Nicolas Schöffer

Egy érdeklődő a Nicolas Schöffer munkásságát bemutató retrospektív kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2015. október 29-én. A kibernetikus képzőművészet atyjának tartott, magyar származású képzőművész munkásságát bemutató tárlat október 30-tól 2016. január 31-ig tekinthető meg.
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Megvalósult álomként beszélt a több mint 2 milliárd forint biztosítási értékű anyagot felvonultató nagyszabású kiállításról annak csütörtöki sajtóbejárásán Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, aki tavaly kezdett tárgyalni a művész özvegyével, Éléonore Schöfferrel arról, hogy a magyar közönség 1982 után ismét találkozhasson az Franciaországban élt alkotó munkáival.

Rockenbauer Zoltán kurátor elmondta:

Amintegy 80 alkotást felvonultató életmű-kiállítás nemzetközi szinten is egyedülállónak ígérkezik, mert az özvegy ritkán ad kölcsön fontos munkákat az életműből, a Műcsarnokban azonban Nicolas Schöffer egész pályája végigkövethető lesz a legjelentősebb alkotásokon keresztül.

Nicolas Schöffer grafikusként indult, majd a kinetikus művészet tette világhírűvé, hogy aztán élete végén egészségügyi okokból visszatérjen egy másfajta, számítógépes grafikához. Korai munkái annyira kevéssé ismertek, hogy még feleségének is csak néhány évvel halála előtt mutatta meg azokat.

A Műcsarnok tárlata újszerű módon a korai munkáktól áttekinti az egész életművet, a hangsúly azonban természetesen itt is a főműveken lesz.

Schöffert az általa kidolgozott tér-, majd fénydinamika tette világhírűvé, melynek lényege, hogy a műtárgy szinte másodlagossá válik, ahhoz képest, amit a térből kivág. Szobrainak nincs egyetlen nézőpontja, mindegyik éppúgy érvényes, a Guillaume Richard által kidolgozott látványterv ezt az időnkét változó megvilágításon keresztül is szemlélteti.

Noha Schöffert a kinetikus képzőművészet atyjaként tartják számon, ő inkább kibernetikus művészként tekintett magára, hiszen hamar továbblépett, és szobrai gyakran környezetükre is reagálni kezdtek. Első kibernetikus munkáját CYSP 1 néven 1951-ben hozta létre, ekkor Maurice Béjart balettet is komponált rá.

Nicolas Schöffer

Nicolas Schöffer: CYSP 1

Szegő György elmondása szerint az 1960-as évektől mind erőteljesebben vetődött fel a statikus architektonikus hagyomány megújításának szükségessége; ennek a mozgalomnak az egyik franciaországi vezéralakja Schöffer volt, aki több nagy középület – például a Pompidou Központ, a Bastille Opera vagy a Les Halles – építészeti pályázatára is nyújtott be terveket.

A 2016. január 31-ig látogatható tárlat számos maketten és tervrajzon keresztül mutatja be a művész építészeti gondolkodását és kibernetikus város koncepcióját, az általa tervezett, de meg nem valósult szexuális élményközpontot pedig 3D animáció idézi meg.

A Műcsarnok nagyszabású Schöffer-retrospektívjéhez november 5-től három kamaratárlat is csatlakozik a találmányok, a felfedezés jegyében, Heuréka! gyűjtőnéven.

A középső teremsorban a kiállításrendezést harminc éve önálló művészeti ágnak tekintő Vörösváry Ákos legújabb installációja lesz látható, a leginkább színházi alkotóként ismert Malgot István kamaratárlata elsősorban a művész szobrászati munkásságára koncentrál, míg Makovecz Imre egykori munkatársa és barátja, Csertő Lajos a mai kor klasszikus értelemben vett polihisztoraként mutatkozik be a Műcsarnok közönségének.

 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!