Halott gyermekétől elbúcsúzó afrikai apuka, lángoló olajmező, mélyen a kamera lencséjébe tekintő gorilla. A világhírű fotográfus Sebastiao Salgado az élet drámai pillanatait örökítette meg. Az ő munkásságát pedig Wim Wenders vitte vászonra A Föld sója dokumentumfilmmel. Nem is akárhogyan.
A Föld sója, francia-olasz-brazil dokumentumfilm – 110 perc, rendező: Wim Wenders, Juliano Ribeiro Salgado
Az eredetileg közgazdász végzettségű Sebastiao Salgado képei lélegzetelállítóak. A brazil fotós a földi pokolba és képes elutazni azért, hogy lencsevégre kapja a sokszor szívszorító valóságot. Fotóit elnézve örülünk neki, hogy végül mégsem a közgazdász pályát választotta, mert ilyen látványos portfóliót aligha tudhatna magáénak. Wim Wenders Oscar-díjra jelölt 110 perces dokumentumfilmje hol fekete-fehérben, hol színesben követi nyomon, illetve idézi meg Salgado munkásságát. A Föld sója tulajdonképpen egy majdnem kétórás tárlatvezetés egy gigantikus Sebastiao Salgado fotókiállításon. Egy kiállítás azonban nem adná át ennyire a fotók, és nem utolsó sorban a fotós aktuális hangulatát. Wim Wenders alkotása emiatt plusz érzelmi töltettel rendelkezik.
Sebastiano Salgado egyik fotója – forrás: thephotographersgallery.org.uk
Ahogy pörögnek előttünk a képek, a fotós kommentárjának és a zenének köszönhetően sokszor mi is úgy érezzük, ott állunk Salgadó mellett. Vele együtt nézzük meredten, ahogy egy afrikai kunyhóban az apuka végső búcsút vesz elhunyt gyermekétől, és együtt figyeljük a gorillát, ami úgy bámul a fényképező lencséjébe, mintha épp portrét festenének róla.Wim Wenders mellett Sebastiao Salgado fia, Juliano Ribeiro Salgado is részt vett a rendezésben. Ennek köszönhetően egy személyesebb ízt is kap A föld sója, hisz betekintést nyerhetünk a fotós személyiségébe, többet tudunk meg életéről.
fotó: Sebastiao Salgado – forrás: homevideo.icarusfilms.com
Munka közben is megleshetjük Salgadót, aki jó értelemben véve egy igazi megszállott (nem mindenki merészkedne közel egy jegesmedvéhez pár klassz fotó reményében), és fényképezés közben folyamatosan az életet és a halált keresi-kutatja. Ahogy Salgado fotói, úgy A föld sója is filozofálásra készteti a nézőt, hasonlóan a Világok arca: Baraka című legendás dokumentumfilmhez.
Wim Wenders láthatóan jól ismeri Salgadót: filmes megoldásaival szinte megduplázza a fotók élvezeti értékét, nem csupán széles vásznon, de egy sokkal szélesebb keresztmetszeten át tárja elénk a megragadott pillanatokat.
