Szokásos lapszemlénk alkalmával futottunk bele a Keresztény Életben megjelent írásba, amiben Erdődy Imre ad tanácsot azoknak, akik inkább munkatársnőjükbe szerelmesek a feleségük helyett. A Lelkiatya válaszol rovatban megjelenő cikkeket Erdődy Imre írta, aki 1927 és 2005 között élt, ő volt Sajóvámos plébánosa.
Nézzük, mit mond az esze, a józan értelme? Nagy érték a családom, az otthonommal együtt. Nagy szeretet, áldozat, szenvedés hozta létre. Biztos, hogy őrültség lenne feldúlni. Magamat is, feleségemet is, gyermekeimet is szerencsétlenné tenném. Tudom, ezért is keresem az italban a kábulatot, mert még a gondolattól is menekülök. Azt is tudom, hogy a feleségem egykoron végtelenül csinos leány volt, és igazi nagy szerelem volt akkor közöttünk. A sok munka, gyermekeinek szülése, a sok főzés, mosogatás, cipekedés viselte meg, nem a szégyenletes csavargások. Eszemmel tudom jól, hogy irodámban az a kifestett dáma csak csalóka színjáték, égiekkel játszó szappanbuborék. Belevisz vermébe, hogy azután elpusztítson, és gúnyosan nevessen rajtam.
Erdődy azzal járja tanácsát:
Csak egy helyes, jó út van: Hallgasson hitére és józan eszére. Szívének megtévesztő szirénhangjait teljes erőbevetéssel le kell győznie. Így lesz ön is, családja is boldog. Amikor elmúlik ez a vészes lelki vihar és beáll a szélcsend, a nyugalom, akkor hálát ad majd a Jóistennek, hogy nem az ösztöneire, hanem a másik két meghatározó hangra, intésre hallgatott.
