+ Interjú

A svéd olvasók fiatal és női írókat akarnak

göteborgi

Lipcsey Emőke írót, Göteborgi Könyvvásár magyar részvételének koordinátorát kérdeztük az idei esemény kapcsán a jövő évi tervekről is.

Idén szeptember végén zajlott az európai könyvkiadásának Frankfurt után a második legjelentősebb rendezvénye, a Göteborgi Könyvvásár, immáron 30. alkalommal. Az idei vásár díszvendég-országa Brazília volt, amelynek irodalmát 24 szerző képviselte. Magyarországról meghívottak voltak: Esterházy Péter, Hász Róbert, Háy János, Kemény Zsófi és Papp Tibor.

Mielőtt a kérdésekre válaszolnék, néhány, a Librariusban és a 168 órában is hibásan megjelent információt kell kiigazítanom – mondja Lipcsey Emőke. – Az idei könyvvásárra Esterházy Péter a Balassi Intézet és a Weyler kiadó közös meghívására és közös szervezésében érkezett. A közös szervezés természetesen közös kiadásokat is jelentett. Esterházy a vásár ideje alatt a többi magyar íróval együtt, a Barken Viking szállodában lakott. Az is tévesen szerepelt, hogy magyar kiadó nem volt jelen a vásáron. A Balassi Intézet idei delegációjában itt járt a Magvető kiadó és a Kortárs kiadó igazgatója, s mi több, kezdeményezésünkre kerekasztal beszélgetésen vettek részt néhány svéd kiadó vezetőjével.

Mióta és kik állítják ki a magyar szerzőket a göteborgi vásáron?

A Balassi Intézet a Publishing Hungary program keretében szervezi Magyarország szereplését különböző nemzetközi könyvvásárokon. Göteborgban harmadik éve vagyunk jelen. Tudomásom szerint néhány évvel ezelőtt voltak már magyar kiadók a vásáron, nem is egyszer. Országként azonban, és ilyen sokszínű programmal csak harmadik éve vagyunk jelen a vásáron.

Te hogy kerültél a szervezők közé?

Hosszú évek óta próbáltam kapcsolatot teremteni a svéd és a magyar irodalom képviselői között. A Magyar Írószövetség vezetősége, konkrétan L.Simon László, akkori titkár, és Kalász Márton, akkor leköszönő elnök 2009-ben jártak Svédországban. Mint a Svéd Írószövetség tagja, több találkozót is szerveztem számukra itteni írókkal, írószervezetek képviselőivel, vezetőségi tagokkal, valamint a Göteborgi Könyvvásár vezetőségével. Az érdeklődés egymás iránt azóta kölcsönös, a kapcsolat pedig folyamatos.

Milyen feladataid vannak?

Koordinátor vagyok, gyakorlatilag a Balassi Intézetet képviselem a vásáron. Feladataim szerteágazóak. A vásár vezetőségével tartom a kapcsolatot, megtervezem az írók napjait, szállást foglalok, svéd nyelvű katalógust írok, a pavilont rendezem be és bontom szét, de az is feladataim közé tartozik hogy felmérjem a svéd igényeket, ha úgy tetszik, felmérjem mi az, ami svéd szemszögből érdeklődésre tarthat számot. Ez csak néhány a feladataim közül.

Mi alapján kerülnek a meghívott szerzők kiválasztásra?

Sokféle szempont alapján, a szempontokban azonban közös, hogy ezek mind szigorúan szakmai szempontok. A Balassi Intézet kuratóriuma, a Magyar Írószövetség, illetve más írószövetségek tagjai, és ismert kritikusok javaslatai alapján áll össze minden évben a lista. A cél, hogy jó könyvek kerüljenek ki. Az itteni terepet is szem előtt kell tartani. Egy példát mondok. Svéd részről sokszor és sok helyen elhangzott, milyen fontos, hogy mindkét nem képviselve legyen. De nemcsak a svédek, mi is ugyanolyan fontosnak tartjuk amit Gunnar Bolin, a Svéd Rádió kultúrrovatának vezetője megfogalmazott mikor megkérdezték, mit vár a jövő évi magyar díszvendégségtől. Azt várja, ami egyébként is fő célkitűzéseink közé tartozik, hogy a már ismert magyar írók mellett újakat, fiatalabbakat és főleg női írókat is megismerhessen a svéd olvasó.

A magyar részvétel pusztán prezentáció, vagy üzleti jelleggel is bír, mert a prezentáció akkor ér valamit, ha üzleti potenciált hordoz egy könyvvásáron?

A könyvvásár szó nevében hordozza, hogy üzletről is szó van. Minden kiadó jó üzletet akar kötni, ez természetes. Mi magyarok be akarjuk mutatni szerzőinket, hogy később a svéd kiadók érdeklődését felkeltve a magyar kiadók üzletet köthessenek. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a cél végső fokon az, hogy a magyar irodalom minél több országba eljusson.

Nemrég Réz Pál azt nyilatkozta, nem olyan jó a magyar irodalom…

Réz Pál a mai magyar irodalmat nem tartja olyan jónak, nem általában a magyar irodalmat. Nem értek egyet vele. Először is relatív, hogy mit nevezünk jó irodalomnak. Vannak persze objektívnek tekinthető kritériumok, de sok a szubjektív elem is mikor valamiről kijelentjük, hogy jó vagy rossz mű. Generációs kérdés is, hogy ki mit tart jónak vagy rossznak. Sok író botránykőnek számított a saját korában, vagy legalábbis voltak akik fanyalogtak, mikor ezek az írók publikálni kezdtek. A Göteborgi Könyvvásártól pedig többek közt éppen azért kaptunk meghívást, mert páratlanul gazdagnak tartják a magyar irodalmat. A mai magyar irodalmat is.

A könyv mára főleg biznisz, show. Mennyire határozza meg a választást az, hogy a könyv eladható legyen?

Attól függ, hogy a kiadó, az irodalomkritikus, a kultúrharcos, vagy a vájtfülű irodalmár kerekedik felül. Arra kell törekedni, hogy konszenzus legyen.

Hogyan látod a magyar irodalom helyét a göteborgi könyvvásáron?

A vásártól már első szereplésünk után, 2013. elején felkérést kaptunk arra, hogy legyünk díszvendégek 2015-ben. Programjainkat, irodalmunkat, szereplésünket a vásáron már kezdettől fogva olyan színvonalasnak találta a vásár vezetősége, hogy minket tartott érdemesnek erre a megtiszteltetésre. Azóta is igyekszünk megfelelni elvárásaiknak de mi magunk is magasra tesszük a mércét.

Hogyan áll a magyar irodalom a fordítások terén? Vannak svédek, akik fordítják a magyar irodalmat? Mennyire népszerű a magyar irodalom Svédországban? (Van erre valami rálátásod?)

Ez egyszerre túl sok kérdés, ezért valamennyiről csak röviden. Fordítók terén sajnos nem vagyunk valami jól eleresztve. Van a régi, nagy gárda kiváló fordítókkal, mint Márky Ildikó, Rosenberg Ervin, Ortman Mária, de szükség van arra, hogy fiatalabbak és fiatalok vigyék tovább a fáklyát. Vannak tehetséges fiatal fordítók. A magyar irodalomnak hatalmas esélyei vannak, csak fordítani kell. Vagyis, dolgoznunk kell. Nem mellékes persze, hogy a munkához a pénz is mindig időben meglegyen.
Akarattal, jószándékkal, lelkesedéssel, összefogással és odaadó kemény munkával azonban minden megvalósítható.

Lipcsey Emőke Budapesten született. Magyar-történelem szakos diplomát szerzett és zenei tanulmányokat folytatott. 1984 óta Svédországban él.  Számítógép-nyelvészeti, további zenei és irodalmi tanulmányokat folytatott Svédországban és Franciaországban. Képverseket, verseket, szövegirodalmi alkotásokat publikál, számítógépes hang-kép-vers művekkel kísérletezett. 1981-1995-ig a párizsi Magyar Műhely avantgarde irodalmi/művészeti folyóirat állandó munkatársai közé tartozott.  Képverseivel önálló és csoportos kiállításokon vett részt Magyarországon, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Államokban. Újabban regényírással foglalkozik.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top