„kávésbögre hallgat az asztalon / az óra 22.20-at mutat / fortyog a virsli a vízben / elvágtad az ujjadat.“ – Szakácsi Eszter versei.
Otthon
Hiányzik a nyári este
néma kertet locsol a szomszéd
csak a vízsugár csobog a földbe
a nyaralók spalettái mögött pirult arcok
hiradó szignál mellé tücskök zenebonálnak
kisimult a tó.
A cigány nem üvölt melóne,
nem erjed tovább a barack.
Az ázott föld erős illata a Tejútba oldódik
Csillagok közé veszik a villogó repülő
Göncölre száll a Hold.
Az ég hűs.
Hol kezdődik
vagy hol a vége?
Úgyis maradok.
És földbe gyökerezik a lábam.
Én, Te, Ő
Hát ócska egy kölni ez az ősz,
elcseszett csók köré játszik
díszletezett ködöt mimást.
Vitamin és a kulcsod,
ennyi maradt az asztalon
A függöny is csak lóg,
átsüt rajta a méla Hold,
mit izguljon? Max a vizsgámért.
Nyelvészet, kezdjük is az
alapokkal, személyes névmások:
Te vagy Maga
az egyes szám harmadik személy.
Hitted volna milyen gyorsan
változnak a dolgok?
(talán őszből semmilyen tél)
Hétfőn még második személy voltál.
Este
kávésbögre hallgat az asztalon
az óra 22.20-at mutat
fortyog a virsli a vízben
elvágtad az ujjadat.
Bekötöm.
Ezüst tálca öleli a kopott lábast,
A mikulás lejárva figyel,
Kérded hányra megyek reggel,
Mondod, majd elviszel.
Rahan, aki utol akarta érni a Napot
In memoriam L.Cs.
Dunába borul az élet
kiömlenek a szavak
Élnek a szelídek csendben
Üvöltve törnek a vadak
előre
Indigó vihar pusztít
Kavargó lombok hajlanak
Nem pereg végig a genesis
Mindenki elfér az ég alatt
mindenki
majd elcsitulsz mint a zápor
az agancs is lehullik nézd
pont eddig tart a végtelen
meghalsz, örökké élsz.
Lola
nem szerettem a mopszokat
mit szeressek bennük mondtam
nekem a vizsla a kutya nemez
aztán jött Lola a fekete
lusta dagadt élő plüss
akin mindig nevettünk
és ha magamhoz öleltem
olyan jó meleg volt a teste
megnyugtató
semmi értelem nem volt
két bogár szemében
csak sűrű csipa
meg nyál a pofáján
de belémférkőzött
ahogy körbeforgott a seggén
az undorító volt
és imádta mindenki
aztán a nézése
mégsem volt olyan hülye
már nem látom gyakran
és nem tudok rá vigyázni
mert Barni még csak öt hónapos
(ö is olyan jó meleg mikor megölelem)
(és csipás meg nyálas is)
gondoltam nemsoká találkozzanak
írtam Margaretnek
visszaírt, hogy Lola meghalt
elütötte egy autó
két hónapja
csak én nem tudom
csak én nem tudtam
mindenki tudja
mit csinálhattam éppen akkor?
egy autó
pont rosszkor
volt ez a buta
rossz helyen
azt hittem egyszer halálra eszi magát
Felelősség
Ha vagy, természetes a fény.
Magától forog a föld
és fúj a szél.
Ábrándoznak a fák,
ritmusosan leng a villanyvezeték
szikrázik a türkiz nappal.
Aztán sötétedni kezd,
villódznak az egek,
minden erőmmel a bolygót tolom,
forogjon!
Húzom-vonom a szelet ,
mozduljon!
Már lélegeztetem a fákat
éljenek
és a szívemet,
melyet már csak a hit tart
a féltés ólmos súlya alatt.
Azt mondtad
Azt mondtad, hogy Adria.
Krk sziget vagy Dalmácia.
Sötét fenyőerdők, barna tüskék,
Sziklák között a tenger vízkék.
Reggelire müzli, narancs,
Aludni egésznap, ez parancs,
Nem csinálni semmi sokat
Csak piszkálni a kavicsokat,
Mi napozóágyunk alatt fekszik
Ez így nekem tökre tetszik.
Majd menjünk el.
Illusztráció: Antal Balázs: A porcelán szerelmese
Minden könyvre találsz kedvezményt,
ezekre nagyon sokat, nézd meg, oszd meg:
