Kárpáti György Mór fiatal kora ellenére már jól csengő név a nemzetközi filmfesztiválokon – Erdő c. vizsgamunkájával Berlinben, Provincia c. kisfilmjével Cannes-ban versenyzett. Izgalmas történeteiben az emberi viselkedést boncolgatja letisztult eszközökkel, valahol a realizmus és miszticizmus határvonalán. Tőle szokatlan módon idén aktuális hírtémához nyúlt: a gólyatáborokban történt nemi erőszak-esetek által inspirált rövidfilmet forgatott – írja Gát Anna az Üvegplafon című blogon, ahol interjút készített a filmrendezővel.
Arra a kérdésre, hogy miért épp ehhez a nehezen feldolgozható témához nyúlt, a rendező így válaszolt:
Májusban láttam az unokatestvérem, Kárpáti Pál, Zsigó Anna dramaturg és kaposvári színészhallgatók színházi előadását, Nem – De hogy nem? a címe, különböző megtörtént nemi erőszak-eseteket dolgoztak fel benne. Annyira erősen hatott rám ez az előadás, hogy eldöntöttem, a gólyatábori esetek kapcsán készítek egy rövidfilmet, egy saját fikciós sztorit. Úgy gondoltam erre, mint egy rövid novellára, néhány jelenetre, amellyel egy mai, égető és részben kibeszéletlenül maradt problémáról beszélhetünk.
Valós drámát feldolgozó filmeknél mindig nagy dilemma a rendező számára, hogy kapcsolatba lépjen-e az áldozatokkal:
Nagy Katicával, a film főszereplőjével sok beszélgetést folytattunk. Úgy döntöttünk végül, hogy nem keressük meg ezeknek az eseteknek az áldozatait. Viszont beszéltem olyan lánnyal, aki nem gólyatáborban, de más szituációban erőszak áldozata volt.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi lehet a legnagyobb hiba, amit egy rendező elkövethet szexuális bűncselekmény ábrázolásával, olvasd el az Üvegplafon blogon.
(A fotót Skublics Gergely készítette)
