Folytatódik Kertész Imre hagyatékának feldolgozása a Berlini Művészeti Akadémián. Az intézmény Madácsi-Laube Katalint nevezte ki az irodalmi Nobel-díjas magyar író ott őrzött archívumának további kutatására és gondozására.
Madácsi-Laube Katalin felsőfokú tanulmányait magyar-történelem szakon Egerben kezdte, majd germanisztika és történelem szakon a németországi Freiburgban, Göttingenben és Berlinben tanult. A Kertész Imre-archívumban a világhírű Sorstalanság keletkezését, Kertész Imre írói pályájának indulását, annak történeti, irodalomtörténeti kontextusát kutatja – közölte a Berlini Művészeti Akadémia.
Kertész Imre 2003-tól volt a Berlini Művészeti Akadémia tagja, archívumát még életében az intézményre hagyta. A gyűjtemény nem csupán publikált műveinek – mint a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért vagy a Felszámolás és a K. dosszié – kéziratát, ezek változatait, valamint jelentős számú beszédének és esszéinek kéziratát tartalmazza, hanem eddig kiadatlan írásokat is. Köztük van a befejezetlenül maradt regénypróbálkozása Én, a hóhér címmel, valamint az 1958-tól vezetett munkanaplói is. Terjedelmes levelezése, személyes dokumentumok, fotók, valamint az irodalmi Nobel-díj dokumentációja is része a berlini Kertész Imre-archívumnak, amelyet 2012-ben nyitottak meg az író jelenlétében.
Az akadémia célja a dokumentumegyüttes feltárása a nyilvánosság számára, valamint az együttműködés olyan történeti és irodalomtudományi projektekkel, amelyek Kertész Imre életművével és tanúságtételével foglalkoznak.
Az archívum a Sinn und Form című folyóirat aktuális januári számában a Sortalanság naplójegyzeteiből közölt egy dokumentumot, valamint a napokban jelent meg a Sprache im technischen Zeitalter folyóirat bővített számaként egy kötet, amelyben a 2018 áprilisában az akadémia által rendezett Kertész Imre-konferencia előadásai olvashatóak.
Mi az igazság abból, hogy m meghalt német barátjának írását adta ki saját nevén? Perelte is a barátja, de közben meghalt.
Annak, hogy a sok szellemi erővel rendelkező zsidóság az irodalom terén csak reklám-silányságokat tudott termelni: nem csak racionalizmusa az oka. Racionális volt a római is, irodalma mégis világképletté lett. Legfőbb oka éppen az, hogy a zsidó írók mindenütt hazug alapra: más faj pszichéjébe, vagy egy gyökértelen „nemzetközi” ideológiába, hamis elvonásokra helyezkednek.
Minden egészséges faj magának épít jövőt, és amelyik faj hagyja, hogy egy másik faj életépítésének eszközéül használja fel, megérdemli az elpusztulást. De milyen propagandamunkát végez ezen a téren a magyar intelligencia: a magyar arisztokrácia és a magyar középosztály? Szabó Dezső