A földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta a magyar kutatócsoport.
Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán. A kísérletben arra...
Szegő Károly pályáját elméleti részecskefizikusként kezdte, csoportelméleti módszerek alkalmazásával foglalkozott.
A NASA tudósai elmondták, hogy az adatok néhány hónap alatt érkeztek be, és további hónapok teltek el az esemény megerősítéséig.
Rejtett bolygókra bukkantak rádióhullámok használatával ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza észlelt csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat, amelyek korábban ismeretlen bolygók...
Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül ezekben a napokban: az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a...
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető...
Először halad el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban hétfőn a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy...
A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékokat találtak japán kutatók, az eredmények kétségbe vonják az égitest születésének eddigi teóriáját. A Science Advances című tudományos...
A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont...
A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA). A NASA hétfői bejelentése szerint a...
Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz...
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta...
Behatolt a Nap külső légkörébe, a koronába hétfő éjjel az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája, amely ekkor 24 millió...
Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben,...
Majd négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz startol.
A Jupiternél is nagyobb bolygó anélkül sodródik az űrben, hogy egy anyacsillag körül keringene.
Korábban arra is találtak bizonyítékokat, hogy a Szaturnusz egyenlítőjének a közelében lévő plazmagyűrű, a magnetodiszk éjszakai oldalán keletkezik sarki fény.
A kutatók egy esetleges pólusváltáskor nemcsak a kommunikációs technológia zavarára, hanem a rákos megbetegedések számának nagy mértékű növekedésére is számítanak.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy...
A leomlott faldarab 57x81 méter széles és 65 méter magas volt.
Át kellene csempészni az Utunk szerkesztőségébe, mégiscsak ők az Írószövetség Lapja, mondja Gáll Ernő. Szilágyi Júlia azt feleli, nem lehet ide-oda dobálni,...
Japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra.
Hét héttel azután, hogy elhaladt a Pluto törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását az amerikai űrkutatási...
Másfélmillió kilométeres távolságból készített káprázatos felvételeket a Földről az űridőjárást és a naptevékenységet vizsgáló amerikai DSCOVR (Deep Space Climate Observatory) űrszonda.
Kelet-európai idő szerint ma kettő óra előtt tíz perccel következett be az űrkutatás legfrissebb történelmi pillanata.
Gyergyószentmiklóson sikerült megörökíteni a sarki fény jelenségét, amely egy G4 erősségű mágneses viharban keletkezett, köszönhetően egy pár nappal ezelőtti napkitörésnek.
A sarki fény úgy keletkezik, hogy részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek...