A Szerk. avatar
2025. október 13. /

Kiderült, miért élnek tovább a nők

Miért élnek tovább a nők? Egy új kutatás feltárja az evolúciós okokat

A nemek közötti különbség nem csak emberi sajátosság

A világon a nők átlagosan 5,4 évvel tovább élnek, mint a férfiak – ez a különbség már régóta ismert, ám a pontos oka mindmáig nem teljesen világos. Most egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányában új fényt vetett a jelenségre: a kutatók az emlősök és madarak élettartamát elemezve azt állítják, hogy a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek az evolúcióban.

A kromoszómák titka – a nem biológiai alapjai

A biológiai nemek közötti eltérések meghatározásában a kromoszómák kulcsszerepet játszanak. Az emlősöknél – így az embereknél is – a nőstények két X kromoszómával (XX), a hímek pedig egy X és egy Y kromoszómával (XY) rendelkeznek. Ez utóbbiakat heterogametikus nemnek nevezik, mivel két különböző nemi kromoszómájuk van. A madaraknál ezzel szemben épp fordítva: a tojók a heterogametikus nem (ZW), a hímek pedig homogametikusak (ZZ).

A tudósok már korábban is sejtették, hogy ezek a genetikai különbségek hatással lehetnek az élettartamra, de most először sikerült átfogó adatokkal alátámasztaniuk ezt a kapcsolatot.

Több mint ezer faj élettartamát vizsgálták

A kutatást Johanna Stärk, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet főemlőskutatója vezette. A csapat több mint 1176 emlős- és madárfaj állatkerti feljegyzéseit elemezte, különös tekintettel a felnőttkori élettartamra.

Az eredmények meglepően következetes mintázatot mutattak:
– az emlősök 72 százalékánál a nőstények átlagosan 12 százalékkal tovább éltek,
– míg a madarak 68 százalékánál épp fordítva, a hímek éltek tovább, körülbelül 5 százalékkal.

Amikor a kutatók 110 vadon élő faj adatait is megvizsgálták, az eredmények még markánsabbak lettek: a nőstény emlősök előnye 1,5-szeresére nőtt, a hím madaraké pedig ötszörösére az állatkerti körülményekhez képest.

A természet és a genetika együtt alakítja az élettartamot

Az, hogy a különbségek a mesterséges, védett állatkerti környezetben is megmaradtak, arra utal, hogy a genetikai tényezők – különösen a nemi kromoszómák – önmagukban is szerepet játszanak a várható élettartam alakulásában.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozták: a kép nem ennyire egyszerű. „Egyes fajoknál éppen az ellenkező mintázat figyelhető meg – például a ragadozó madaraknál a nőstények nagyobbak és tovább is élnek, mint a hímek” – mondta Stärk.

A tanulmány szerint az élettartamot mindig a genetikai és környezeti tényezők összetett kombinációja határozza meg. Bár a heterogametikus nemek elmélete részben igazolást nyert, önmagában nem magyarázza az összes faj közötti különbséget.

Verseny, párválasztás és a monogámia szerepe

Az eredményekből az is kiderült, hogy a társas viselkedés döntő hatással van a nemek közti élettartam-különbségre. A nem monogám emlősöknél, ahol a hímek egymással versengenek a párzásért, a férfi (hím) mortalitás magasabb. A monogám madárfajoknál viszont, ahol kisebb a versengés, a hímek gyakran tovább élnek.

Érdekes módon azok a fajok, amelyeknél mindkét szülő részt vesz az utódok nevelésében – például az emberhez közel álló főemlősök –, általában hosszabb életűek. A kutatók szerint ez azért lehet, mert a hosszabb élettartam evolúciós előnyt jelent az utódok túlélése szempontjából.

A genetika és a viselkedés összhangja

A kutatás rávilágít arra, hogy az élettartam különbségei nem pusztán biológiai „hibák” vagy a környezet mellékhatásai, hanem az evolúciós alkalmazkodás eredményei. A nemi kromoszómák, a versengés mértéke, a társas struktúrák és a szülői gondoskodás mind közösen alakítják az élet hosszát.

Ahogy Stärk fogalmazott: „Még az állatkertek védett környezetében is a párválasztás előtti szexuális szelekció alapvetően formálja a nemek közötti élettartam-különbségeket.”

Egy rejtély, amely közelebb visz az emberi élet megértéséhez

A kutatás szerint tehát nincs egyetlen magyarázat arra, miért élnek tovább a nők – vagy általában a nőstények. A válasz a genetika, az evolúció és a viselkedés összefonódásában rejlik. Mégis, úgy tűnik, hogy amíg léteznek nemek, addig az élettartam különbsége is velük marad.

Forrás: sciencealert.com

A legfrissebb tudományos cikkek

Megosztás: