Nobel-díj – Sulyok Tamás és Orbán Viktor is gratulált Krasznahorkai Lászlónak
László Krasznahorkai, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, elnyerte az idei irodalmi Nobel-díjat, amellyel a Svéd Akadémia „a közép-európai lélek apokaliptikus látomásait, a szépség és pusztulás határán egyensúlyozó epikus prózát” ismerte el. A világszerte ismert és elismert szerzőhöz csütörtökön számos gratuláció érkezett – köztük Magyarország legmagasabb közjogi méltóságaitól is.
A magyar államfő és a miniszterelnök is méltatta a díjazottat
„Szívből gratulálok Krasznahorkai Lászlónak az irodalmi Nobel-díjhoz!” – írta Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán. A rövid, de ünnepélyes üzenetben az államfő hangsúlyozta, hogy a díj nemcsak a szerző életművének elismerése, hanem a magyar kultúra újabb nemzetközi diadala is.
Orbán Viktor miniszterelnök szintén a Facebookon gratulált: „Magyarország büszkesége, az első gyulai Nobel-díjas, Krasznahorkai László. Gratulálunk!” – írta a kormányfő.
Krasznahorkai László még aznap válaszolt a X-en:
„Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnök úrnak @PM_ViktorOrban a gratulációját. De mindig is ellenezni fogom politikai tetteit és elképzeléseit. Szabad író maradok.”
Egy gyulai író, aki világirodalmi jelenséggé vált
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, és már első regényével, a Sátántangóval (1985) nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi irodalom egyik legeredetibb hangját mutatta meg. A regény nyomasztó, ugyanakkor hipnotikus világával az emberi remény és pusztulás határát rajzolja újra. A műből Tarr Béla készített legendás, több mint hétórás filmet, amely a modern filmművészet egyik kultikus alkotásává vált.
Az író azóta is a világirodalom nagy alakjai között szerepel. Az Az ellenállás melankóliája (1989), a Háború és háború (1999) és a Báró Wenckheim hazatér (2016) című regényei az emberi lét végleteit kutatják – a hit, a káosz, a szépség és a pusztulás határterületein. Művei hosszú, hömpölygő mondataikkal, filozofikus mélységükkel és sötét humorukkal váltak a közép-európai próza megkerülhetetlen darabjaivá.
A Svéd Akadémia méltatása: „a szépség és pusztulás írója”
A Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson laudációjában úgy fogalmazott: Krasznahorkai „a közép-európai epika nagy mestere, aki Kafka és Thomas Bernhard örökségét folytatva az abszurd és a groteszk határán teremt saját világot”.
Olsson szerint a Sátántangó „az emberi remény széthullását” mutatja be, míg az Az ellenállás melankóliája „a rend és káosz közti örök küzdelmet”. Az író újabb művei, köztük a Seiobo járt odalent és a Herscht 07769, már a keleti filozófia és a művészi teremtés kérdéseit vizsgálják, „a szépség és erőszak lehetetlen egységét” keresve.
„Krasznahorkai László az apokalipszis mestere, aki még a pusztulásban is a megváltás nyomát keresi” – idézte Olsson a díjátadó beszédében.
A Nobel-díjjal járó 11 millió svéd koronát (mintegy 870 ezer angol fontot) a Svéd Akadémia október 9-én ítélte oda a magyar írónak. Ezzel Krasznahorkai László a harmadik magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre (2002) és Márai Sándor posztumusz elismerése után – és az első, aki a rendszerváltás utáni magyar irodalmat képviselve kapta meg a világ legnagyobb irodalmi kitüntetését.
