Intercsillagközi látogató száguld keresztül a Naprendszeren – Megfigyelték a 3I/Atlas nevű égitestet
Egy újabb különleges égi jelenség tartja izgalomban a csillagászokat szerte a világon: egy intercsillagközi eredetű égitest, amely minden bizonnyal galaxisunk távoli régióiból érkezett, jelenleg a Naprendszeren halad keresztül. Az objektum neve: 3I/Atlas, és ez mindössze a harmadik ilyen ismert látogató a csillagászati történelemben.
Nem madár, nem repülő, és nem Superman – hanem valami a csillagközi térből
Az objektumot eredetileg A11pl3Z néven azonosították, de később átnevezték 3I/Atlas-ra. Az első észlelést a ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) nevű obszervatórium végezte a chilei Río Hurtado városából 2025. július 2-án. Azóta több más teleszkóp is gyűjtött adatokat, visszamenőleg egészen június 14-ig, aminek köszönhetően a kutatók pontosabban nyomon tudják követni az égitest pályáját.
A NASA közlése szerint az objektum jelenleg mintegy 670 millió kilométerre van a Naptól, a Nyilas (Sagittarius) csillagkép irányából érkezik, és 60 km/másodperc (azaz 216 000 km/óra) sebességgel halad a Naphoz képest. Ez a hiperbolikus, erősen elnyújtott pálya arra utal, hogy az objektum nem tartozik a Naprendszerhez, hanem valahonnan a csillagközi térből érkezett – akárcsak az ’Oumuamua (2017) és a 2I/Borisov (2019) nevű korábbi vendégek.
Kométa vagy aszteroida?
A Minor Planet Center friss jelentése szerint az objektum halvány kómával és rövid farokkal rendelkezik, ami kométára utaló aktivitást jelez. Emiatt a 3I/Atlas a C/2025 N1 nevet is megkapta. A megfigyelések alapján még nem egyértelmű, hogy pontosan mekkora az égitest, de az első becslések szerint akár 20 kilométer átmérőjű is lehet – nagyobb, mint az az aszteroida, amely 65 millió évvel ezelőtt kipusztította a dinoszauruszokat.
Colin Snodgrass, az Edinburgh-i Egyetem bolygótudományi professzora azonban óvatosságra int: „Ha feltételezzük, hogy aszteroida, akkor a fényesség alapján körülbelül 20 kilométer átmérőjű lehet. De ha valójában kométa, akkor a fényesség nagy része nem a magtól, hanem a körülötte levő poros légkörtől (kómától) származik, így a szilárd mag ennél jóval kisebb is lehet.”
Nincs veszély a Földre
Szerencsére a 3I/Atlas nem jelent veszélyt bolygónkra. A NASA megerősítette, hogy a legközelebbi megközelítés során is legalább 1,6 csillagászati egységre (kb. 240 millió km-re) fog maradni a Földtől.
Az égitest várhatóan október 30. körül éri el pályája napközeli pontját (perihéliumát), ekkor kb. 210 millió kilométerre lesz a Naptól – vagyis épp a Mars pályáján belül halad el. Ezután elhagyja a Naprendszert, és visszatér a csillagközi térbe, ahonnan jött.
Amatőr csillagászok is megfigyelhetik
Dr. Mark Norris, a University of Central Lancashire csillagásza szerint az égitest – különösen, ha valóban kométa – fokozatosan fényesedhet, ahogy közeledik a Naphoz. Mire eléri a legközelebbi pontot, akár amatőr távcsövekkel is megfigyelhető célponttá válhat.
Jake Foster, a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló munkatársa azonban hozzátette: „Jelenleg nem valószínű, hogy szabad szemmel látható lesz, de egy közepes méretű amatőr távcsővel valószínűleg megfigyelhető lesz 2025 vége és 2026 eleje között. A következő hetek megfigyelései pontosabb képet adnak majd a tényleges láthatóságáról.”
Élő közvetítés a Virtual Telescope Project révén
Akik nem szeretnének várni 2025 végéig, azoknak a Virtual Telescope Project jó hírekkel szolgál: a robotikus teleszkóphálózat élő közvetítést tervez YouTube-csatornáján, július 10-én, csütörtök este 23 órától (brit idő szerint).
Ez az új égi látogató nemcsak tudományos szempontból lenyűgöző, hanem újabb bizonyítéka annak is, hogy a csillagközi térből rendszeresen érkezhetnek objektumok Naprendszerünkbe – és talán egyszer válaszokat is hoznak a csillagok közötti világ titkaira.
