Leonardo da Vinci titka: A Vitruvius-tanulmány rejtett háromszöge, amely megelőzte a modern tudományt
Több mint ötszáz évvel ezelőtt Leonardo da Vinci megalkotta az emberi test talán legismertebb ábrázolását – a Vitruvius-tanulmányt. Ez az ikonikus rajz nem csupán művészi bravúr volt, hanem egyben tudományos fejtörő is, amely több évszázadon át foglalkoztatta a kutatókat. Most egy londoni fogorvos állítja: végre megfejtette a rajz geometriai titkát. De vajon mit rejt ez az anatómiai remekmű, és hogyan kapcsolódik egy fogászati háromszög az univerzum tervrajzához? Nézzük részletesen!
A Vitruvius-tanulmány: több mint egy szép rajz
A Vitruvian Man, vagyis a Vitruvius-tanulmány egy tollrajz, amely egy meztelen férfialakot ábrázol két pózban – karjai és lábai különböző helyzetekben – körbe és négyzetbe illesztve. A rajz körülbelül 1490-ben készült, és az ókori római építész, Marcus Vitruvius Pollio írásai inspirálták. Vitruvius úgy vélte, hogy az emberi testnek tökéletes arányai vannak, és geometriailag illeszkedik egy körbe és egy négyzetbe.
Leonardo azonban nem elégedett meg az elmélettel – ő valódi matematikai megoldást keresett. Bár a rajzhoz fűzött jegyzeteiben utal bizonyos geometriai elvekre, soha nem fejtette ki pontosan, hogyan hozta létre az ábrát. Ez a hiány évszázadokra rejtélyessé tette a művet.
Egy meglepő felfedezés: az egyenlő oldalú háromszög kulcsszerepe
2025-ben Dr. Rory Mac Sweeney londoni fogorvos és genetikus jelentkezett egy izgalmas elmélettel. Kutatása szerint Leonardo titkos kulcsa nem más, mint egy egyenlő oldalú háromszög, amelyet a művész maga is említ kéziratos feljegyzéseiben – épp a férfialak lábai között.
Ez a háromszög nem díszítőelem vagy véletlen forma: megegyezik a fogászati Bonwill-háromszöggel, amely a két alsó metszőfog és az állkapocsízületek között húzható. Ez az anatómiai szerkezet az optimális állkapocsműködést segíti, és az orvostudományban jól ismert elv.
Dr. Sweeney úgy véli: Leonardo nemcsak művészi zsenialitásából, hanem mély anatómiai ismereteiből építkezett. E háromszög alkalmazásával Leonardo olyan arányt hozott létre a kör és a négyzet között, amely nemcsak esztétikailag harmonikus, de matematikailag is természetes.
A „tervszám”, amely új fényt vet a rajzra
A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése egy arányszám, amely a kör és a négyzet mérete közötti kapcsolatot írja le: 1,64. Ez az érték feltűnően közel áll a 1,6333-as „tervszámhoz”, amely a természetben ismétlődően jelenik meg. Ez az arány segít megérteni, hogyan alakítja a természet az optimális formákat – legyen szó molekulákról, kristályszerkezetekről vagy épp az emberi test felépítéséről.
Ez az arány megtalálható:
a tökéletesen záródó állkapocs geometriájában,
az emberi koponya szerkezetében,
a legerősebb kristályok atomelrendezésében,
a gömbök leghatékonyabb térkitöltésében.
Más szóval: Leonardo da Vinci 500 évvel ezelőtt leírta azt az univerzális építkezési elvet, amelyet a természet használ.
Leonardo: előfutára a biofizikának?
Dr. Sweeney szerint ez a felismerés bizonyítja, hogy a Vitruvius-tanulmány messze túlmutat a művészeten. Leonardo – anélkül, hogy a modern tudomány eszközeit ismerte volna – sejtette vagy tudta, hogy a természet geometriája univerzális. A rajz tehát nem csupán esztétikai kísérlet, hanem tudományos hipotézis is, amely megelőzte a modern anatómiai és strukturális biológiai felfedezéseket.
„Ez az egyetlen rajz egyetemes szabályt rejt. Leonardo felismerte, hogy az emberi test ugyanazzal a matematikai eleganciával épül fel, mint a világegyetem” – nyilatkozta Sweeney.
Mit mondanak a modern mérések?
Egy másik tanulmányban tudósok több mint 64 000 egészséges felnőtt testarányait hasonlították össze a Vitruvius-tanulmány adataival. Az eredmény lenyűgöző: a combhossz, a vállszélesség és az ágyék magassága szinte megegyezik Leonardo rajzával. Bár a mai emberek feje, mellkasa és karfesztávolsága kissé nagyobb, az eltérés mindössze 10% körüli – ami figyelemre méltó pontosság egy 15. századi rajztól.
Összegzés: egy univerzális üzenet a reneszánszból
A Vitruvius-tanulmány tehát sokkal több, mint egy reneszánsz műalkotás. Egy rejtett tudományos rendszer van benne elásva, amely évtizedekkel vagy évszázadokkal megelőzte korát. Leonardo da Vinci zsenialitása nem csupán a festészetben és szobrászatban nyilvánult meg, hanem az emberi test mély és pontos megértésében is.
Ez a felfedezés új nézőpontból világítja meg az ikonikus rajzot – nemcsak mint anatómiai illusztrációt, hanem mint az univerzum geometriájának emberi megnyilvánulását.
