Egyetlen MRI-felvételből megjósolható a demencia kockázata – új eszközt fejlesztettek ki a gyorsabb agyi öregedés kimutatására
A Duke, a Harvard és az Otago Egyetem kutatói áttörést értek el: új technológiájuk képes előre jelezni a kognitív hanyatlást és a krónikus betegségek kockázatát egyetlen agyi MRI alapján
Egy nemzetközi kutatócsoport – a Duke Egyetem, a Harvard Egyetem és az Új-Zélandi Otago Egyetem közös munkájának eredményeként – egy olyan orvosi eszközt fejlesztett ki, amely képes megbecsülni az agyi öregedés ütemét pusztán egyetlen agyi MRI-felvétel alapján. A DunedinPACE-NI nevű algoritmus már az első tesztek alapján is rendkívül pontosan jelzi előre a demencia kialakulásának esélyét, és segítségével új távlatok nyílhatnak meg az időskori betegségek megelőzésében.
A biológiai öregedés nem egyenlő a naptár szerinti korral
„Az, ahogyan biológiai értelemben öregszünk, meglehetősen különbözik attól a ténytől, hogy hányszor kerültük meg a Napot életünk során” – fogalmazott Ahmad Hariri, a Duke Egyetem pszichológia- és idegtudomány-professzora, utalva arra, hogy a kronológiai életkor nem mindig tükrözi a szervezet valódi állapotát.
A kutatás eredményeit a Nature Aging tudományos folyóirat július 1-jei számában publikálták.
50 év adatain alapul az algoritmus
A kutatás alapját egy hosszú távú új-zélandi vizsgálat képezte: a Dunedin városában született 1037 személy egészségügyi adatait elemezték, akik 1972–73 között születtek. Az alanyokat évtizedeken át követték, figyelve többek között vérnyomásukat, testtömeg-indexüket, vércukor- és koleszterinszintjüket, valamint tüdő- és vesefunkcióikat. Ezek alapján alakították ki a kutatók az öregedési ütem mutatóját, majd betanították az algoritmust, hogy ezt az értéket egy 45 éves korban készült MRI-felvételből ismerje fel.
Demenciát, halálozást és krónikus betegségeket is előre jelez
Az algoritmust később nemzetközi mintákon is tesztelték: az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Latin-Amerikából származó MRI-felvételeken vizsgálták a módszer hatékonyságát. Az egyik vizsgálatban 624 észak-amerikai résztvevő (52–89 évesek) adatait elemezték, és kiderült:
akiknél a rendszer gyorsabb agyi öregedést mutatott ki, azok 60%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak demencia-diagnózist a következő években,
náluk hamarabb jelentkeztek memória- és gondolkodási problémák,
hippokampuszuk (a memória központja) gyorsabb zsugorodást mutatott,
és általános egészségi állapotuk is gyorsabban hanyatlott.
A leggyorsabban öregedő csoport 18%-kal nagyobb eséllyel szenvedett el krónikus betegségeket, és 40%-kal nagyobb valószínűséggel halt meg a következő években, mint a lassabban öregedők.
„Az agy és a test öregedése közötti kapcsolat meglehetősen meggyőző” – hangsúlyozta Hariri.
Ugyanolyan pontos minden társadalmi rétegben
A kutatók azt is megállapították, hogy az öregedési sebesség és a demencia közötti összefüggések függetlenek voltak a társadalmi és demográfiai különbségektől. Ez azt jelenti, hogy a módszer ugyanolyan pontossággal működött különböző származású, társadalmi helyzetű és egészségügyi hátterű alanyoknál is.
Előrejelzés, nem diagnózis – de életmentő lehet
A DunedinPACE-NI eszköz nem diagnosztizál, hanem előre jelez: lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek még időben megelőző lépéseket tehessenek, vagy a kezelőorvosuk figyelni kezdjen az első jelekre. A kutatók remélik, hogy a jövőben széles körben hozzáférhető orvosi eszközzé válhat, és komoly szerepet játszhat az időskori betegségek korai felismerésében.
Egy öregedő világ szolgálatában
A munka jelentőségét fokozza, hogy világszerte egyre tovább élnek az emberek. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának közel egynegyede 65 év feletti lesz. Ezzel párhuzamosan a demencia és más krónikus, életminőséget romboló betegségek száma is növekszik – vagyis a megelőzés és a korai felismerés soha nem volt aktuálisabb.
A DunedinPACNI eszköz nemcsak technológiai bravúr, hanem egy új korszak hírnöke is az orvostudományban: azé a korszaké, ahol az öregedés már nem csak egy természetes folyamat, hanem mérhető, előre jelezhető és részben kezelhető kockázati tényező.
