Nemzetközi mezőny, komoly tét: 51 ezer euró és a világ egyik legelismertebb zsűrielnöke várja a versenyzőket a szeptemberi Bartók Világverseny előadásain
Bartók nyomában: harmincegy fiatal zongorista méreti meg magát a Zeneakadémián
Idén szeptemberben ismét a világ figyelme Budapest felé fordul, amikor a Zeneakadémia megrendezi a Bartók Világversenyt, ezúttal zongoristák számára. A megmérettetés élő fordulóiba 31 fiatal tehetség jutott be, köztük hat magyar versenyző, akik a nemzetközi élmezőny tagjaival – kínai, japán, koreai, amerikai, olasz, spanyol, német és orosz zongoristákkal – mérkőznek meg a zenei kiválóságért.
A világverseny fődíja 22 ezer euró, az összdíjazás meghaladja az 51 ezer eurót, és a verseny győztesei fellépési lehetőségekhez is jutnak Magyarország rangos koncerttermeiben.
Juilliard és Zeneakadémia: világszintű zsűri garantálja a nívót
A zsűri elnöki székébe a Juilliard School legendás zongoraprofesszora, Yoheved Kaplinsky ül, aki egyben az előkészítő tagozat művészeti igazgatója is. A magyar zsűritagok között olyan nevek szerepelnek, mint Dráfi Kálmán és Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművészek, Fekete Gyula zeneszerző, valamint Ránki Dezső, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész.
A versenyt a magyar kormány támogatásával szervezi a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, amely 2017 óta a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségének (WFIMC) is tagja.
Komoly kihívás, szigorú szűrés: 55 jelentkezőből 31 jutott tovább
A verseny előválogatóján 55 fiatal tehetség indult 19 különböző országból. A legfiatalabb jelentkező mindössze 15 éves volt. A jelentkezők videóit a Zeneakadémia tapasztalt oktatóiból – Falvai Katalin, Némethy Attila és Réti Balázs – álló előzsűri bírálta el.
A versenyzők szeptember első hetében állhatnak pódiumra a Zeneakadémia nagytermében. A nyilvános elődöntők, középdöntők és döntők nemcsak személyesen látogathatók, hanem online is követhetők lesznek – ezzel a Zeneakadémia globális közönséghez juttatja el Bartók örökségét.
A Bartók-repertoár mellett klasszikus mesterek és kortárs művek is terítéken
A versenyzőknek minden fordulóban el kell játszaniuk Bartók zongoraműveit, de a kötelező repertoár része Liszt, Kodály, Dohnányi, Scarlatti, Ravel, Debussy, Szkrjabin, Prokofjev és Stravinsky egy-egy műve is. A döntő különösen izgalmasnak ígérkezik: a résztvevők Bartók 2. vagy 3. zongoraversenye, Beethoven 3. vagy 5. zongoraversenye, valamint Liszt Haláltánca vagy Esz-dúr zongoraversenye közül választhatnak egy darabot. Az élő zenekari kíséretet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara biztosítja, Kovács János vezényletével.
A verseny egyik különlegessége, hogy a 2024-es zeneszerzői forduló díjazott művei – Lee Hanuri: Vertigineux (Szédülő) és Papp Mátyás: Kirakós – szintén szerepelnek a programban, így a fiatal zongoristáknak kortárs művek tolmácsolásában is bizonyítaniuk kell.
Nem csak pénz, presztízs is a tét
A Bartók Világverseny nemcsak rangos díjakat kínál, hanem jelentős fellépési lehetőségeket is. A fődíj 22 ezer euró, a második helyezett 14 ezer, a harmadik 8 ezer euróval gazdagodik. Emellett számos különdíjat is kiosztanak:
Legjobb Bartók-interpretáció: 4000 euró
Legjobb kortárs mű előadója: 2000 euró
Közönségdíj: 1500 euró
A legkiemelkedőbb versenyzők további meghívásokat kaphatnak koncertturnékra, fesztiválokra, valamint hazai és nemzetközi együttműködésekre is.
Tudományos kísérőrendezvények: a zenetudomány is fókuszba kerül
A versenyhez kapcsolódva a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoportja megrendezi második nemzetközi konferenciáját, amely a Bartók-életmű és a közép-európai zenei örökség aktuális kérdéseit járja körül.
„Nemcsak játszani kell, de érteni is” – fogalmazott Csonka András, a verseny projektvezetője. A Bartók Világverseny egyszerre technikai bravúr, művészi kihívás és kulturális misszió: életre hívni Bartók örökségét a XXI. század ifjú zongoraművészeinek tolmácsolásában.
