Egy tál meleg leves – Munkácsy megható jelenete hazatalált Békéscsabára
Újabb különleges alkotással gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye: az Egy tál meleg leves című festmény péntektől lesz látható az intézmény állandó kiállításán. A mű nemcsak festői értékei, hanem emberi tartalma miatt is kiemelkedő darabja a magyar művészettörténetnek.
A vélhetően 1873-ban készült olajfestményt a Móra Ferenc Múzeum adta tartós kölcsönbe a békéscsabai intézménynek, miután egy ismeretlen magyarországi magángyűjtő rendelkezésre bocsátotta azt. Bár a közönség számára eddig ismeretlen volt, a Munkácsy Mihály Múzeum már korábban birtokolt egy tanulmányfotót az alkotásról, így pontosan tudták, mekkora érték kerül most fizikailag is hozzájuk.
Egy tányér, amely reményt kínál
A festmény egyszerű jelenetet ábrázol: egy kisleány egy tányér étellel közeledik egy mezítlábas, botra támaszkodó férfi felé. A férfi ruházata, a jellegzetes posztószűr, és a komor arc karaktere ismerős lehet Munkácsy más alkotásaiból, különösen az Éjjeli csavargók című képről. A jelenet nem pusztán illusztráció, hanem szimbolikus üzenet: a sötét háttérből egy ablakon keresztül betörő fény világítja meg a két alakot – mintha a remény, az együttérzés és a könyörület pillanata törné át a nyomor és kilátástalanság árnyait.
Gyarmati Gabriella művészettörténész szerint ez a fénykompozíciós megoldás párhuzamba állítható Munkácsy Siralomház című kompozíciójával, amely hasonlóan drámai hatású. Ugyanakkor az Egy tál meleg leves sokkal intimebb, csendesebb, emberközelibb jelenet, amely mély érzelmi azonosulást hív elő a nézőből.
Kövi Etelka arca egy régi családi történetet őriz
A festmény Békéscsabához való kötődése nem csupán Munkácsy szülővárosához való kapcsolatában merül ki. A képen látható leányalak modellje ugyanis nem más, mint Kövi Etelka, a festő nagybátyjának gyermeke.
A család Békéscsabáról egy betyártámadás miatt menekült el, így a kép mögött személyes dráma is felsejlik. Kövi Etelka portréja a közelmúltban a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban is kiállításra került, most azonban egy újabb, sokkal személyesebb formában tér vissza a városhoz – egy Munkácsy-festmény alakjaként.
Festésmód, amely akkor is lenyűgöz, ha százötven éves
A mű nem igényelt restaurálást, tökéletes állapotban van, ami ritka a Munkácsy-képek körében. A vastagon felvitt, pasztózus festékrétegek, a lendületes, nagyvonalú ecsetkezelés mind a festő jellegzetes munkamódszerét idézik. Munkácsy e technikával nemcsak képet festett, hanem érzéseket közvetített – dinamikát és líraiságot egyszerre.
Gyarmati Gabriella szerint éppen ez a kettősség az, ami miatt a kép különleges: „Aki ránéz, az azonnal érzi, hogy ez nemcsak művészet, hanem emberség is.”
Zártkörű bemutató, színházi kísérettel
Az új szerzeményt pénteken mutatták be a Munkácsy Mihály Múzeumban, egy zártkörű esemény keretében.
Az Egy tál meleg leves tehát nem csupán festmény, hanem gesztus: visszatérés a gyökerekhez, és emlékeztető arra, hogy az emberség és a részvét mindig képes világosságot hozni a legsötétebb helyekre is.
