A túl kevés és a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem kutatása
Világszerte milliók alszanak túl keveset vagy túl sokat – a következmények nemcsak egészségi, hanem népegészségügyi szinten is súlyosak lehetnek.
Az alvás időtartama és minősége nem csupán a közérzetünkre van hatással – egy friss kutatás szerint akár az életünk hosszára is kihat. A Semmelweis Egyetem átfogó metaelemzése szerint a napi hét óránál kevesebb, vagy kilenc óránál több alvás jelentősen növeli a halálozás és a stroke kialakulásának kockázatát. A tanulmány a GeroScience című rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg, és több mint 2,1 millió felnőtt adatát dolgozta fel 79 korábbi kutatás alapján.
Kockázatok a szélsőségek mentén
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az ideális alvásidő 7–8 óra körül mozog. Akik ennél kevesebbet alszanak, azoknál 14%-kal magasabb a halálozás kockázata, míg azoknál, akik rendszeresen kilenc óránál többet alszanak, ez az arány már 34%-ra emelkedik.
A férfiaknál az eltérés még szembetűnőbb:
a 7 óránál rövidebb alvás 16%-kal,
a 8 óránál hosszabb 36%-kal növelte a halálozási esélyeket.
A nőknél a rövid alvás 14%, a hosszú viszont már 44%-os kockázatemelkedést jelentett. A kutatók szerint e különbségek hátterében hormonális, viselkedésbeli és szív-érrendszeri tényezők is állhatnak, de a pontos okok még további vizsgálatot igényelnek.
Nemcsak halálozási kockázat, hanem stroke is
A kutatás másik súlyos megállapítása a stroke és az alvásidő közötti kapcsolatot vizsgálta. Akik éjszakánként csak 5–6 órát alszanak,
29%-kal nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot,
és 12%-kal magasabb a stroke-hoz köthető halálozás kockázata.
Az alvásidő túloldala sem veszélytelen: azoknál, akik 8–9 óránál többet alszanak,
46%-kal magasabb a stroke kialakulásának esélye,
45%-kal nagyobb a stroke miatti halálozás kockázata.
„A stroke továbbra is az egyik vezető halálok világszerte, és gyakran jár tartós rokkantsággal” – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetője, a tanulmány vezető szerzője.
Milliók alszanak rosszul – társadalmi méretű probléma
A krónikus alváshiány világszerte népegészségügyi méretű problémává vált. A tanulmány idézi Purebl Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóját, aki szerint:
„Társadalmi szintű alvásepidémiáról beszélhetünk. Annak ellenére, hogy az egészségtudatosság nőtt, viselkedésünk nem sokat változott az elmúlt évtizedben. A képernyő előtt töltött hosszú idő, a kékfény, az állandó elérhetőség és biológiai ritmusunk felborulása komoly hatással vannak az egészségünkre.”
A leggyakoribb alvászavar az inszomnia, azaz a krónikus álmatlanság, amely a világ népességének mintegy 10%-át érinti tartósan, és az emberek egyharmada legalább egyszer megtapasztalja élete során.
Mit tehetünk? – A kutatók gyakorlati tanácsai
A szakértők hangsúlyozzák: az alvás életmódbeli tényező, módosítható, ezért komoly népegészségügyi potenciál rejlik a prevencióban. Az alábbi javaslatokat tették a jobb alvásminőség érdekében:
Állandó alvási rutin kialakítása
A képernyőhasználat és erős fények korlátozása lefekvés előtt
Sötét, hűvös és csendes hálószoba biztosítása
Alkohol kerülése, koffein mértékletes fogyasztása
Rendszeres testmozgás
Egyéni szokásokból közös felelősség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 15 millió embert érint a stroke, közülük 5 millióan meghalnak, további 5 millióan pedig maradandó károsodással élnek tovább. A kutatók szerint az alvás szerepének beépítése a stroke-megelőzési stratégiákba elengedhetetlen, ha csökkenteni akarjuk a társadalmi és egészségügyi terheket.
A tanulmány a Semmelweis Study keretében készült, amely a Semmelweis Egyetem dolgozóinak egészségi állapotát követi hosszú távon, és arra keresi a választ, hogyan befolyásolják az életmódbeli tényezők – például az alvás – a szervezet működését. Céljuk nemcsak az intézményi egészségfejlesztés, hanem általános népegészségügyi ajánlások kidolgozása is.
Az üzenet egyértelmű: a pihentető, rendszeres alvás nem luxus, hanem életmentő szokás.
