Lokális hideg, globális melegedés – mit üzen a hűvös május?
Bár Magyarországon az idei május szokatlanul hűvös időjárással köszöntött be, a globális hőmérsékleti trendek egészen más irányba mutatnak. A 2025-ös év eddigi adatai alapján bolygónk a második legmelegebb esztendőként vonulhat be a meteorológiai feljegyzések történetébe. Miközben nálunk fagyos reggelek és kabátos napok jellemezték a hónap első felét, Izlandon 26 °C-os nyári meleg volt, és világszerte újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg.
Mi okozza a magyarországi hűvös időt?
A hazai lehűlés mögött nem helyi, hanem globális klímafolyamatok állnak. Az északi féltekét uraló ún. poláris örvény, amely a sarki hideg levegőt tartja „börtönben”, idén tavasszal meggyengült. Ez az örvény meghatározza a polárfront helyzetét is – ez az a határvonal, amely a hideg és a meleg légtömegeket választja el egymástól. A mostani gyengülés következtében a polárfront délebbre tolódott, és huzamosabb ideig ott is maradt, így hazánk a hidegebb oldalára került.
Ez nem először fordul elő: 2021 tavaszán például még súlyosabb és hosszabb hideg időszak árasztotta el a Kárpát-medencét, aminek következtében a mezőgazdaság jelentős fagykárokat szenvedett.
Hidegrekord? Kivétel, nem szabály
A május első felében mért rekordalacsony hőmérsékletek sokakat megleptek, de a statisztikák alapján a hidegrekordok egyre ritkábbak. Az elmúlt évben például Magyarországon 24 melegrekordot regisztráltak és mindössze egyetlen hidegrekordot. Idén eddig öt melegrekord született, ami azt jelzi, hogy a klímaváltozás nyomán a szélsőséges meleg időszakok lesznek jellemzőbbek, és a mostani hideg május inkább kivételnek számít majd, nem pedig trendnek.
Az évszakok nem tűntek el, csak átalakultak
Sokan érzik úgy, hogy az évszakok elmosódnak, és az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb. A tapasztalatot a mérési adatok is megerősítik. Az elmúlt évtizedek során Magyarországon a tavasz és a nyár hossza átlagosan 25-25 nappal nőtt, míg a tél ideje a felére csökkent. A tavasz korábban kezdődik, a hidegbetörések azonban még sokáig visszatérhetnek, míg a nyár már május végén elindul és szeptember közepéig is elhúzódhat.
Az ősz hossza ugyan nem változott érdemben, de az évszakok átmenete egyre élesebbé vált. Mindez annak köszönhető, hogy a globális melegedés mértéke nem egyenletes: a sarkok sokkal gyorsabban melegszenek, mint a trópusok, és ez módosítja a légköri áramlatokat, ciklonok és frontok pályáját – és ezáltal az évszakok viselkedését is.
Lokális eltérések Magyarországon
Érdekes lokális különbségek is megfigyelhetők: például az Északi-középhegység térségében a legrövidebb a tél, amely az év mindössze 9%-át teszi ki. Itt a tavasz a leghosszabb, az év egyharmadában uralkodik. Ezek a helyi eltérések különösen fontosak a mezőgazdaság, az ökoszisztémák és a vízgazdálkodás szempontjából is.
Globális háttér, helyi hatás
A globális klímaváltozás hatásai nem egyformán jelentkeznek a világ minden pontján – van, ahol forróságot hoz, máshol hideget. Épp ez a változékonyság és a kiszámíthatatlanság teszi a folyamatot különösen veszélyessé. A poláris örvény és a polárfront dinamikája csak egy kiragadott példa arra, hogyan eredményezhet a globális melegedés helyi lehűlést – paradox módon.
További részletek és források a Másfélfokon megjelent cikkben olvashatók:
👉 Hideg tavasz, változó évszakok – Másfélfok
