Egy frissen megjelent Mandiner-cikkben Demeter Szilárd név szerint is megszólította Nyáry Krisztián írót, irodalomtörténészt és kommunikációs szakembert, aki közösségi oldalán válaszolt az írásra – nem csupán a kritikákra reagálva, hanem egyúttal politikai állásfoglalásként is. A bejegyzés a hazai közélet és az erdélyi magyarság előtt álló választási dilemmák metszéspontjában született.
Nyáry Krisztián nemcsak saját értékrendjét tisztázza, hanem határozott üzenetet küld minden román állampolgársággal is rendelkező magyar számára.
Nyáry Krisztián bejegyzését az engedélyével itt közöljük:
Demeter Szilárd írt egy cikket a Mandinerre, amiben engem is megszólított. A cikket posztolta a saját oldalán, én pedig tegnap este kommentben válaszoltam rá. Ennyivel le is zárnám, de rájöttem, hogy végül is jó apropó, hogy arra kérjem román állampolgársággal rendelkező ismerőseim és követőim, bárhol is legyenek most a világban, hogy menjenek el, és szabadítsátok meg Romániát és Európát George Simiontól. Vasárnap estig van erre lehetőség, utána késő lesz.
A cikket, amiben Demeter Szilárd megszólít engem és a többi libernyákot, megtaláljátok a Mandineren vagy a szerző fb-oldalán. Ez pedig a rá adott válaszom:
Kedves Szilárd, ha már megszólítottál: nyugodtan hívhatsz libernyáknak, hiszen liberálisnak liberális vagyok, de szerencsére nem tőled kell megtanulnom, hogy az mit jelent. Ha találsz tőlem bármilyen idézetet, amiben az „Európai Egyesült Államokról” álmodozom, netán „az illegálisan bejött muszlim fundamentalista ütemes tapsára táncolok szivárványszívű tangabugyiban”, akkor önként meg is csinálom a Békemenet sorfala előtt.
Én például elfogadom, hogy te „megveszekedett orbánista” vagy, mert ez az öndefiníciód, de mégsem írom rólad, hogy Putyin novicsokos haverjainak ütemes tapsára táncolsz pufajkában a Vörös téren. Nem értünk egyet nagyon fontos dolgokban, de elég régóta ismerjük egymást, és ezért biztos vagyok benne, hogy őszintén szereted a hazádat és a magyarságot. Akárcsak én. Csak én eközben fontosabbnak tartom a szabadságot, mint a hatalmi szót, és jobban bízom az emberben, mint az államban. Ettől vagyok liberális, és valószínűleg ez különböztet meg minket. Már csak ezért is találom rendkívül visszatetszőnek, hogy az erdélyi magyarság számára kulcsfontosságú romániai választás előtt a magyar miniszterelnök kampányol egy kicsit a magyargyűlölő sírgyalázónak. Jó lenne elhinni, amit írsz, hogy erdélyi magyar nem szavaz Simionra, de te is tudod, hogy ez nem igaz. Tele van a közösségi média magyar megszólalókkal, akik Orbánra hivatkozva Simion mellett kampányolnak. Remélem, nem lesz foganatja a szavuknak, de ez nem a magyar kormányfőn fog múlni.
Ami a „bezzegromániázást” illeti: tény, hogy Románia az elmúlt 10-15 évben gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Nem elsősorban az erről szóló statisztikáknak, hanem a saját szememnek hiszek: évi 4-5 látogatás éppen arra elegendő, hogy az ember észrevegye a lépésről lépésre történő változást, de még ne szokja meg a szeme. Romániában sincsen kolbászból a kerítés, rengeteg a szegény ember, és ott sem kell nagyítóval keresni a korrupt politikusokat, – mégis minden adat azt mutatja, hogy valamit jobban csináltak, mint mi. És azt hiszem, ebben a jobb teljesítményben benne van az RMDSZ munkája is. Velük sem értek egyet jó pár dologban, de olyan idézetet sem találsz tőlem, amelyben – sugallatodnak megfelelően – az RMDSZ ellen szólalnék meg. Csakis olyat, amelyben választások előtt arra kérem erdélyi barátaimat, akik között bizony szép számmal vannak liberálisok is – csak nem úgy, ahogy te érted, hanem ahogy én –, hogy minden kritikájuk ellenére menjenek el és szavazzanak az RMDSZ-re. (Meg is szoktam kapni érte a magamét radikális baloldaliaktól.)
Mert csakugyan lehet vitatkozni arról, hogy szükség van-e kisebbségi pártra egy multietnikus országban, de ennek a vitának legfeljebb Svájcban vagy Finnországban van értelme, nem Kelet-Európában. Itt nagyon is szükség van rá. Amíg Simionok vannak, még inkább. (Ezért igen nagy vétke a mai magyar kormánynak, hogy aktívan asszisztált a felvidéki és vajdasági magyar pártok elsorvasztásához.)
Egyetértek veled: létező veszély, hogy egy rossz politikai fordulat előidézheti, hogy „Románia lesz Székelyföld helyén”. Abban is, hogy ezt egy jó patrióta politika tudja megakadályozni. De bárhogy is hegyezik jól fizetett társadalommérnökök ezt a szót, és hívhatnak így akárhány EU-ellenes pártszövetséget, a patriotizmus soha nem fog kirekesztést, gyűlölködést és uszítást jelenteni. És nem jelenti azt sem, hogy majd egy magyar sírokat meggyalázó elnökkel is jól megértjük egymást, csak mert neki is ellensége Brüsszel és jó barátja Moszkva. Remélem, csak naivitás a részedről, hogy miként „a szerbekkel és szlovákokkal sikerült kiegyezni a nagypolitika szintjén”, majd sikerülni fog a Simion-félékkel is. Nem, őket minden áron le kell győzni. Elsősorban az erdélyi magyarság érdekében, másodsorban a magyarországi magyarság érdekében, mert nekünk is rosszabb lenne egy megveszekedett vasgárdistával a szomszédban.
Ezért kérek most is minden román állampolgársággal is rendelkező, de Magyarországon élő magyart, hogy vasárnap menjen el, és szavazzon úgy, ahogy az RMDSZ kéri: Simion ellen. Téged is erre kérlek.
A legfrissebb művészet & politika cikkek
