Nemeskürty 100 – Vizi E. Szilveszter: Nemeskürty István példát mutatott arra, hogyan kell gondolkodni és cselekedni
Tisztelettel adózunk egy olyan magyarnak, aki példát mutatott arra, hogyan kell gondolkodni és hogyan kell cselekedni – mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke a Nemeskürty István 100 Ünnepi Emléknapon szerdán az Országházban.
Azok a gondolatok, magvak, amelyeket Nemeskürty István elvetett, kikeltek, a nemzeti önérzet életre kelt – fogalmazott Vizi E. Szilveszter.
„Magyarország alaptörvénye, nemzeti hitvallása kimondja, hogy a 20. század erkölcsi megrendüléséhez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Ezen megújulás legkiemelkedőbb képviselője volt a tanár úr” – emelte ki.
Az elnök úgy fogalmazott: Nemeskürty István a magyar történelmi folytonosság visszaállítója, akitől megtanulhattuk, hogy a történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat, nincs múltját is bátran felvállaló nemzeti közösség.
Kiemelte, hogy Nemeskürty István könyveiben, filmjeiben, közéleti tevékenységeiben olyan gondolatokat vetett fel, amelyekkel katartikus folyamatokat indított el a második világháború, a szovjet megszállás és a kommunista diktatúrát túlélni igyekvő magyar nép, magyar nemzet számára.
„Amikor azt hirdették, azt sulykolták mindannyiunk számára, sőt azt tanították, hogy bűnös nép vagyunk, akkor regényeiben, novelláiban, forgatókönyveiben felmutatta a nemzeti múltunk azon eseményeit, amelyek az új generáció számára is megjelenítették, előhívták, hogy büszkék lehetünk múltunkra, és annak szép oldalaira” – idézte fel Vizi E. Szilveszter.
Nemeskürty István hirdette, hogy Európának egy olyan nemzetre is szüksége van, amely 1000 éves államiságával, a kereszténység felvételével bizonyította, hogy ennek a népnek önérzete van, megőrzi létét, elfoglalt helyét ott, ahol azt a honfoglaló ősatyák kiválasztották számára, de felhívta a figyelmet a történelmi önvizsgálat fontosságára is – hangsúlyozta.
Az elnök beszédében kiemelte, hogy Nemeskürty István fontosnak tartotta, hogy Orbán Viktorral közösen újraalakítsák a magyar Corvin-lánc kitüntetést. „Meggyőződése volt, hogy a nemzeti kultúra fontos szerepet játszik az egyéni, és a közösségi érdekek összehangolásában, a nemzeti érdekek érvényesítésében. Ezzel hozzájárult a rendszerváltás utáni időszak közgondolkodásának formálásához, és megalkotta a 21. századi magyar Corvin-lánc testület működésének kánonját is”.
Turi Attila a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta, hogy Nemeskürty István harminc évvel ezelőtt csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémiához, és történelemszemlélete, sajátos látásmódja, mélyreható kutatásai nagy hatással voltak Makovecz Imre építészre is.
Kiemelte: Nemekürty István Makovecz építészetét a legősibb magyar hagyományokhoz kapcsolódó, keletről hozott motívumokra épülő, ugyanakkor korszerű, avantgard irányzatként jellemezte. Kettejük közös gondolkodását a szimbólumokban és képekben való látásmód jellemzi, amelynek elemeit Nemeskürty a sevillai világkiállítás magyar pavilonjából készült könyvében fejtette ki.
„A tanár úr élete során tudása, sokoldalú műveltsége átadásán munkálkodott, felismerte a magyarság elszalasztott lehetőségeit, hiszen épp azok a fordulópontok foglalkoztatták, amelyekben válaszút elé került a nemzet. Tudása, műveltsége, bölcsessége segített abba, hogy előre megsejtse, milyen lesz a jövőnk, mit kell tennünk, hogy a helyes irányba segítsük sorsunkat”- fogalmazott. Hozzáfűzte: gazdag és példamutató életműve a 20. századi magyar kultúra egyetemesen megbecsült értéke, alkotásai a közös magyar kulturkinccsé váltak.
Nemeskürty Harriet, Nemeskürty István lánya személyes hangvételű beszédben emlékezett vissza édesapjára és életművére, valamint kiemelte édesanyja szerepét Nemeskürty István életművében. „Ahhoz, hogy lehetősége nyílt arra, hogy édesapám az legyen, aki lett, ahhoz szükség volt az édesanyámra is” – hangsúlyozta.
