Egy ismeretlen férfi kopogtat: családi drámával tér vissza Nemes Jeles László az Árva című filmjével
Október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján kerül a magyar mozikba Nemes Jeles László legújabb filmje, Az Árva, amely az Oscar-, Golden Globe- és Bafta-díjas rendező saját családi emlékei alapján készült. A Saul fia és a Napszállta után ezúttal egy 12 éves fiú és édesanyja megrendítő történetét meséli el a rendező, a forradalom utáni megtorlások árnyékában.
Egy fiú, aki még mindig vár
A történet 1957 tavaszán játszódik Budapesten, abban a korszakban, amikor a levert forradalom után a társadalom egy része behódolt, a másik része pedig nyom nélkül eltűnt. Ebben a sötét politikai közegben él Andor, egy 12 éves fiú, akit édesanyja, Klára egyedül nevel. A fiú még mindig hisz abban, hogy háborúban eltűnt apja egyszer hazatér. A remény tartja benne az életet – egészen addig a napig, amikor valóban megjelenik egy férfi, aki azt állítja, ő Andor apja.
A férfi, Berend, egy idegen. Egy suttogással belép a család otthonába, majd rövid időn belül be is költözik hozzájuk. Andor azonban nem hajlandó apjának tekinteni őt. A fiú ellenáll, gyanakszik, és elhatározza, hogy mindenáron megvédi az anyját, önmagát és azt az apaképet, amelyet a hiány tökéletesített.
Történet a hallgatás idejéből
A film főszerepeit Barabás Bojtorján (Andor), Waskovics Andrea (Klára) és a francia színész, Gregory Gadebois (Berend) játsszák. A történet középpontjában nemcsak egy család megrendülése, hanem egy egész társadalom belső összeomlása áll. A Kádár-rendszer hajnalán vagyunk: a hallgatás, a besúgások, az árulások és az erkölcsi kérdések idején.
Nemes Jeles László a történetet Clara Royer francia írónővel közösen írta. A film nem pusztán történelmi tablót fest, hanem egy személyes múlt feltárása is – a rendező saját családjának története ihlette az Árva cselekményét.
Megidézett kor, megújult formanyelv
Az Árva atmoszféráját a rendező egy különleges technikai megoldással is megerősíti: a teaserhez használt képsorokat super8-as filmre rögzítették, megidézve az ötvenes évek textúráját, látványvilágát és nyomasztó időérzetét. Az operatőri munkát Erdély Mátyás végzi, aki már a Saul fia képi világát is meghatározta. A látványtervező Ágh Márton, a jelmeztervező Flesch Andrea, a hangmester Zányi Tamás, a vágó Politzer Péter.
A casting director Zabezsinszkij Éva volt, a produkciót Kemény Ildikó és Szále Ferenc jegyzik a Pioneer Pictures részéről. A film magyar többségi gyártásban, francia, német és brit koprodukcióban készül, olyan partnerek bevonásával, mint a brit Good Chaos, a francia Lumen és a német Twenty Twenty Vision Filmproduktion.
Egy újabb nagy dobás?
Nemes Jeles László korábbi filmje, a Saul fia a magyar filmtörténet legnagyobb nemzetközi sikerét hozta el. Cannes-i nagydíj, Golden Globe, BAFTA és Oscar-díj. A kérdés most nem az, hogy Az Árva is megismételheti-e ezt a sikerszériát – sokkal inkább az, hogy képes-e hasonló mélyreható módon megszólítani közönségét.
A film központi kérdései – kiben bízhatunk? Hol húzódik az igazság és az önámítás határa? – nemcsak a múltba, hanem a jelenbe is üzennek. Az Árva története végső soron nemcsak egy családról szól, hanem arról a kollektív küzdelemről, amelyben múltat, identitást és jövőt próbálunk megérteni – néha egy hazatérő ismeretlen árnyékában.
