Egy injekció, ami fiatalabbá teszi az immunrendszer működését? – Sorsfordító áttörés a Stanford kutatóitól
A Stanford Egyetem tudósainak új felfedezése egérkísérletekben máris látványos eredményeket hozott: egyetlen antitestkezeléssel sikerült fiatalos működésre bírni idősebb rágcsálók öregedő immunrendszerét. Ez felveti a nagy kérdést: vajon embereknél is működhet?
„Ha képesek vagyunk revitalizálni az öregedő emberi immunrendszert, ahogyan azt egereknél tettük, az életmentő lehet, amikor a következő globális kórokozó megjelenik” – nyilatkozta Irving Weissman, a Stanford kutatásának társszerzője.
Mit jelent ez pontosan?
Az emberi immunrendszer két fő részből áll: a veleszületett és az adaptív (szerzett) védekezésből. Míg az első a szervezet állandó őrszeme, amely azonnal reagál az ismeretlen veszélyekre gyulladásos reakciók útján, addig a második kifinomultabb és tanulásra képes: T-sejtek és antitestek révén alkalmazkodik a konkrét fenyegetésekhez. Ezt a rendszert trenírozzák a vakcinák is.
Fiatal korban ezek a rendszerek jól egyensúlyban működnek. Azonban az életkor előrehaladtával a csontvelői őssejtek közül egyre több az úgynevezett myeloid elfogultságú, vagyis olyan, amely elsősorban a veleszületett immunsejtek (például falósejtek) irányába fejlődik. Ez több gyulladást, kevesebb limfocitát, és végső soron gyengébb védekezőképességet eredményez – különösen új fertőzésekkel és vakcinákra adott reakciókkal szemben.
A kezelés működési elve
A Stanford kutatócsoportja olyan monoklonális antitestet fejlesztett ki, amely képes azonosítani és célba venni ezeket a myeloid elfogultságú őssejteket. A cél az volt, hogy ezek eltávolításával vagy csökkentésével a csontvelő újra egyensúlyba hozza az adaptív és veleszületett sejtek képződését.
A módszert 18–24 hónapos egereken (ami az emberi időszámításban idős kort jelent) tesztelték. Az eredmények lenyűgözők voltak:
– javult a sejtek működése,
– csökkent a gyulladásszint,
– erősebb volt a vakcinákra adott immunválasz,
– és a kezelt egerek jobban ellenálltak halálos fertőzéseknek.
Ráadásul ezeket a hatásokat egyetlen kezelés idézte elő, és legalább két hónapon át fennmaradtak.
„Meglepődtünk, hogy egyetlen beavatkozás ilyen hosszan tartó, mélyreható változásokat hozott” – fogalmazott Jason Ross társszerző.
De működhet ez embereknél is?
Ez minden új állatkísérletes siker kulcskérdése. Sok, egereken ígéretesnek tűnő kezelés végül kudarcot vall emberi vizsgálatok során. Ám Weissman és csapata bizakodó: úgy vélik, hogy az emberi és az egér myeloid-elfogultságú őssejtjei annyira hasonlítanak, hogy az antitestjük jó eséllyel működhet majd emberben is.
„Valószínűleg legalább három-öt évre van szükségünk, hogy emberi klinikai vizsgálatokat kezdhessünk” – nyilatkozta Weissman a Nature magazinnak. „De ha igazunk van, a hatás hatalmas lehet.”
Az immunológia jövője
„Ez egy valódi paradigmaváltás – ezért a kutatóknak és az orvosoknak új módon kellene gondolkodniuk az immunrendszerről és az öregedésről” – tette hozzá Ross.
Az egyre öregedő társadalmakban az immunrendszer fiatalítása nemcsak a betegségek leküzdésében, hanem a védőoltások hatékonyságának javításában és az egészséges öregkor biztosításában is sorsfordító szerepet játszhat.
Ha a Stanford kutatóinak jóslatai beválnak, akkor ez a kezelés nem csupán egy új terápiás lehetőség lesz – hanem a biológiai öregedés egyik legkritikusabb aspektusának újradefiniálása.
A legfrissebb tudományos cikkek
