Az univerzum hajnalába nyitott ablakot a kínai-francia űrteleszkóp
Egy Kína és Franciaország közös fejlesztésében készült csillagászati műhold, az SVOM (Space-based multi-band Variable Object Monitor) a világegyetem eddigi egyik legrégebbi ismert gammasugár-kitörését (GRB) észlelte, betekintést nyújtva az univerzum korai szakaszába – jelentette a kínai állami média.
Az SVOM küldetése és jelentősége
Az SVOM-projekt közel húsz évnyi nemzetközi együttműködés eredményeként valósult meg, és új szintre emelte a nagy energiájú kozmikus jelenségek megfigyelését. A műholdat 2024. június 22-én bocsátották fel, majd sikeresen befejezte a pályán belüli tesztelési fázist. Azóta több mint 100 gammasugár-kitörést észlelt, köztük számos szokatlan, eddig nem dokumentált eseményt – közölte Vej Csien-jen, az SVOM kínai vezető kutatója.
A GRB-k, vagyis a gammasugár-kitörések a világegyetem legnagyobb energiájú eseményei, amelyek során egyetlen másodperc alatt több energia szabadul fel, mint a Nap egész élettartama alatt. Az ilyen jelenségek tanulmányozása kulcsfontosságú az univerzum fejlődésének megértésében.
Rekorddöntő felfedezés az univerzum hajnalából
Az SVOM egyik legkiemelkedőbb eredménye egy olyan gammasugár-kitörés detektálása volt, amely az ősrobbanás után mindössze 730 millió évvel történt. Ez a megfigyelés új nemzetközi rekordot állított fel, felülmúlva az eddigi legkorábban észlelt GRB adatait.
A távoli GRB-k felfedezése olyan, mintha időutazásban lenne részünk: a kibocsátott sugárzás évmilliárdokat tett meg, hogy elérje a Földet, így bepillantást nyújt az univerzum fiatal korának eseményeibe, amikor a legelső csillagok és galaxisok formálódtak.
Új fény a szupernóvák eredetére
Különösen jelentős a 2024. október 1-jén észlelt gammasugár-kitörés, amely bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy bizonyos röntgensugárban gazdag GRB-k szupernóva-robbanásokhoz köthetők. Ez a megfigyelés segíti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék a hatalmas csillagok életciklusának végét, valamint a fekete lyukak és neutroncsillagok kialakulását.
Bertrand Cordier, a megfigyelések francia vezető kutatója hangsúlyozta: az SVOM műszerei különösen érzékenyek a röntgensugarakban gazdag kitörésekre, amelyeket a korábbi űrtávcsövek csak ritkán tudtak detektálni. Ezek az észlelések új lehetőséget nyitnak a távoli, eddig alig ismert galaxisok tanulmányozására is.
A jövő kilátásai: három év az ismeretlen feltérképezésére
Az SVOM küldetése várhatóan legalább három évig tart majd, ezalatt folytatja a nagy energiájú kozmikus jelenségek, köztük további gammasugár-kitörések és egyéb extrém asztrofizikai események megfigyelését.
A projekt résztvevői abban bíznak, hogy a műhold adatai segítségével pontosabb képet alkothatnak a korai világegyetem fejlődéséről, a fekete lyukak keletkezési folyamatairól, a csillagok első generációjáról és a gravitációs hullámok elektromágneses kísérőjelenségeiről.
Vej Csien-jen szerint az SVOM adatai révén lehetőség nyílik a jelenlegi kozmológiai elméletek finomhangolására is:
„A távoli GRB felfedezése olyan, mintha ablakot nyitnánk az időn és téren keresztül, amely lehetővé teszi számunkra, hogy bepillantsunk a korai világegyetembe.”
Az SVOM küldetése így nem csupán tudományos mérföldkő, hanem az emberiség törekvésének szimbóluma is, hogy megértse saját eredetét és a világegyetem első, titokzatos korszakait.
