A szólásszabadság világszerte tapasztalható visszaszorulása egyre nagyobb veszélybe sodorja az írókat – figyelmeztetett a PEN America nevű jogvédő szervezet, amely most először az Egyesült Államokban is komoly aggodalmakat fogalmazott meg. A szervezet éves Freedom to Write (Írás szabadsága) jelentése szerint 2024-ben már hatodik éve folyamatosan nőtt az elítélt írók száma világszerte: tavaly 375 írót börtönöztek be, szemben a 2023-as 339 fővel.
Kína és Irán a legnagyobb elnyomók
A 35 oldalas jelentés, amely még Donald Trump hivatalba lépése (2025. január 20.) előtt készült, Kínát nevezte meg ismét a legtöbb bebörtönzött író országaként: 118 írót tartanak fogva, szemben az előző évi 107-tel. Irán a második helyre került 43 elítélt íróval, ami ugyan csökkenés a korábbi 49-hez képest, de a szabadon bocsátottakat szigorú hallgatási feltételekhez kötötték.
Izrael is az ötödik helyre került, 21 bebörtönzött íróval, köztük nyolcan adminisztratív őrizetben vannak, ami erősen ellentmond az ország önmeghatározásának, mint a véleményszabadságot tisztelő demokrácia. Olyan országok is kiemelkednek az elnyomók közül, mint Oroszország, Szaúd-Arábia, Egyiptom és a NATO-tag Törökország.
Terjed a cenzúra a demokráciákban is
A PEN jelentése szerint ma már nemcsak diktatúrákban fenyegetik az írókat: a szólásszabadság korlátozása átterjedt olyan országokra is, amelyeket korábban a nyitottság példaképeinek tartottak.
A jelentés így fogalmaz:
„Ahogy a geopolitikai viszonyok változnak, és az autoriter tendenciák átterjednek korábban nyitottnak hitt országokra, azt látjuk, hogy az írók a megtorlások célpontjaivá váltak sokkal szélesebb körben, mint eddig bármikor.”
A szöveg azt is hangsúlyozza, hogy a kormányok tisztában vannak a szavak erejével: az írók képesek történelmi igazságokat kimondani, a háttérbe szorított narratívákat feleleveníteni és felelősségre vonni a hatalmi intézményeket. A demokráciák azonban lassan ismerik fel, hogy az írók elleni támadások a szélesebb emberi jogi visszalépések előjelei és következményei is egyben.
Az Egyesült Államokban is nő a fenyegetettség
Karin Deutsch Karlekar, a PEN America írói jogokért felelős igazgatója szerint az Egyesült Államokban is komoly aggodalmak merülnek fel. Azt mondta, hogy az országban a McCarthy-korszak óta nem tapasztaltak ilyen széles körű és mély támadást az eszmék ellen. Példaként említette Rümeysa Öztürk török ösztöndíjas doktoranduszt, akit egy Izrael katonai fellépését bíráló cikk megírása után tartóztattak le és fenyegettek meg kitoloncolással.
Karlekar így fogalmazott:
„Az embereket az ötleteikért és az írásaikért tartóztatják le az Egyesült Államokban. Ez nagyon aggasztó.”
Hozzátette, hogy könnyen eljöhet az az idő, amikor az amerikai adatbázisukba is be kell majd sorolni bebörtönzött amerikai írókat.
Öncenzúra és a félelem terjedése
A jelentés arra is rámutatott, hogy az egyetemi vezetéseket egyre nagyobb nyomás éri a „antiszemitizmusként” bélyegzett vélemények visszaszorítására, ami már most is erős öncenzúrát eredményezett az izraeli-palesztin kérdés kapcsán.
Karlekar szerint a jövőben még több olyan téma kerülhet veszélybe, mint a klímaváltozás, a transzneműek jogai vagy a nők jogai – mert ezek mind a Trump-adminisztráció „keresztüzébe” kerülhetnek.
A globális szólásszabadságra is hatással lehet
Karlekar arra is figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok visszavonul a szólásszabadság nemzetközi védelmezői szerepéből, az világméretű visszalépést okozhat:
„Az USA hagyományosan erős támogatója volt a szólásszabadságnak szerte a világon. Ha Amerika hátrébb lép ebből a szerepből, az súlyos csapás lesz a globális szólásszabadsági trendekre, és kevesebb esély marad arra is, hogy más országokban ki tudják szabadítani a börtönbe zárt írókat.”
