80 éves Szörényi Levente: a magyar beatkorszak ikonja, az István, a király zeneszerzője
Egy legendás életút kezdetei
Április 26-án ünnepli 80. születésnapját Szörényi Levente, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja, a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és előadóművész. A felső-ausztriai Gmundenben született 1945-ben, ahová családja a második világháború végén menekült, majd 1945 őszén tértek haza Magyarországra. Már gyerekkorában kapcsolatba került a zenével: apja révén hegedülni tanult, bár igazi szenvedélyét később a gitár és a mandolin jelentette.
Az Illés-együttes és a beatkorszak meghatározó alakja
Szörényi Levente karrierje az 1960-as évek közepén ívelt fel, amikor csatlakozott az Illés-együtteshez, amely rövid időn belül Magyarország legnépszerűbb beatzenekarává vált. Testvérével, Szabolccsal együtt erősítette a zenekart, olyan klasszikusokkal ajándékozva meg a közönséget, mint az Az utcán, az Óh, mondd vagy a Táskarádió. Dalai a fiatal generáció életérzését, szabadságvágyát fejezték ki, Bródy János sokszor politikai áthallásos szövegeivel.
Bár Levente nem volt tipikus rocksztár típus, az Illés együttes meghatározó zenei és szellemi vezetőjévé vált. A rendszeres hatósági zaklatások és korlátozások ellenére az Illés zenekar az ifjúság körében kultikus státuszt ért el.
Új utak: a Fonográf és a szólókarrier
Az Illés feloszlása után a Szörényi-testvérek Bródy Jánossal együtt megalapították a Fonográf együttest, amely igényes, sokszínű zenéjével, többszólamú vokáljaival és műfajok ötvözésével vált sikeressé. Levente ebben az időszakban is számos emlékezetes dalt szerzett, és három szólólemeze (Utazás, Hazatérés, Végtelen úton) is megjelent.
Emellett filmzenéket is komponált, előadóként és hangmérnökként is közreműködött különböző produkciókban, és több tucat előadó lemezein dolgozott.
A rockopera műfajának hazai meghonosítója
Szörényi Levente zenei pályafutásának csúcspontja az 1983-ban bemutatott István, a király című rockopera volt, amely a magyar történelem és a kereszténység találkozását dolgozta fel, és a rendszerváltás előtti Magyarország egyik kulturális mérföldkövévé vált. Ezt további nagyszabású színpadi művek követték: Kőmíves Kelemen, Attila, Isten kardja, A kiátkozott, Veled, Uram! és Ének a Csodaszarvasról.
Elismerések, díjak és személyes élet
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük Erkel Ferenc-díjjal, Kossuth-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, Prima díjjal és Budapest díszpolgára címmel. Emellett több könyve is megjelent, például Az eltűnt Ősbuda nyomában és Legendák és valóság a Pilisben.
Magánéletében Szörényi Levente felesége a Jászai Mari-díjas színésznő, Kovács Zsuzsa volt, fiuk, Szörényi Örs, szintén a zenei pályát választotta.
Ma is aktívan alkot
A művészlegenda ma is aktív: szőlészettel és borászattal foglalkozik a Balaton-felvidéken, Pilisszántón él, ahol régészeti kutatásokat is folytat. Életművét fia vezeti a Második Idő Alapítvány keretében.
Idén januárban a Zeneakadémián koncerttel köszöntötték 80. születésnapja alkalmából, életútját pedig a Szörényi – Rohan az idő című életrajzi kötet örökítette meg.
Szörényi Levente munkássága nemcsak a magyar könnyűzene történetének meghatározó része, hanem a nemzeti kultúra egyik fénylő csillaga is.
