Szinetár Miklós és a Csengetett, Mylord? – egy döntés, ami megváltoztatta a magyar televíziózást
Kevesen tudják, hogy a rendszerváltás után Szinetár Miklós vásárolta meg a legendás brit vígjátéksorozat, a Csengetett, Mylord? magyarországi vetítési jogait.
Akkoriban már nem dolgozott a televíziónál, de volt egy kis cége, amelyen keresztül sikerült megszereznie a sugárzási engedélyeket. A döntése sokak számára meglepő volt, hiszen a magyar televíziós szakemberek nem hittek a sorozat sikerében.
„Én mindig imádtam az ilyet. Akkor úgy vettem meg, hogy már nem voltam a televízióban, és volt akkoriban egy kis cégem. A televíziós vásárlók azt mondták, ez nem lehet siker. Mert hát ez az irónia nem népszerű. Én azt mondtam, nem baj, nekem tetszik, szerintem jó” – mesélte Szinetár Miklós a PartizánPOP-ban.
A döntése végül kifizetődőnek bizonyult: a sorozat hatalmas népszerűségre tett szert Magyarországon. Több mint 30 év elteltével is rendszeresen újra műsorra tűzik különböző csatornák, és a közönség újra és újra visszatér hozzá.
Szinetár utólag viszont kissé megbánta, hogy nem tartotta meg hosszabb időre a jogokat.
„Megvettem, de csak egy meghatározott időre. Lejárt egy idő után, de nem hosszabbítottam meg, mert úgy voltam vele, ez már lement” – mesélte. Ha azonban hosszabbít, ma úgy élhetne, mint a sorozatban szereplő arisztokrata család.
Miért lett ekkora siker a Csengetett, Mylord??
A brit humor egyik kiemelkedő alkotásaként a sorozat a XX. század eleji Anglia arisztokrata világát mutatja be a felső tízezer és az őket kiszolgáló személyzet kapcsolatán keresztül.
Bár a történet egy letűnt korszakban játszódik, az emberi játszmák, a társadalmi különbségek és a finom irónia időtlen vonzerőt kölcsönöznek neki.
Szinetár szerint a siker titka három alapvető elemben rejlik:
Van történet. Nem csupán laza jelenetek egymásutánja, hanem egy folyamatosan építkező cselekmény, amelyben a karakterek fejlődnek és változnak.
Egy olyan messzi világban játszódik, amelyen bátran tudunk csodálkozni és nevetni. Az 1920-as évek Angliája kellően távoli a magyar közönség számára ahhoz, hogy egzotikusnak hasson, de mégis ismerős elemeket hordoz.
Kiemelkedő színészi játék és kiváló magyar szinkron. A brit eredeti mellett a magyar változat is sokat hozzátett a sikerhez, amelyet Szinetár Miklós is büszkén emelt ki:
„Hogy magamat dicsérjem, a szinkron nagyon jó.”
A sorozat különlegessége, hogy nem csupán könnyed szórakozást kínál, hanem mélyebb társadalmi rétegeket is érint. A karakterek archetipikusak, mégis árnyaltak: az arisztokrácia karikatúrája mellett a szolgaszemélyzet belső dinamikája és konfliktusai is erőteljesen megjelennek.
A Csengetett, Mylord? időtálló sikere azt bizonyítja, hogy a jól megírt történetek, a karakterközpontú narratíva és a brit humor finom elegye a mai napig képes lekötni a közönséget.
És bár Szinetár Miklós talán anyagilag jobban járt volna, ha hosszabb távra köti a jogokat, az ő döntése tette lehetővé, hogy a magyar nézők is megismerjék ezt a remekművet.
