Bűnesetek, boszorkányperek és az ügyvédi munka évszázados változásai
Egyedülálló kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara. A Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető tárlat nemcsak a jogi hivatás múltját idézi fel, hanem olyan híres pereket is bemutat, mint a szegedi boszorkányper, a tiszaeszlári per, a Lottóper vagy a martfűi rém esete. A látogatók megismerhetik az első magyar ügyvédnőt is, aki egyúttal az első magyar női klub alapítója volt.
A „Ügyfelem érdekében” című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum állandó tárlatába ágyazódik, így Magyarország történelmi korszakainak bemutatásán keresztül kapunk képet az ügyvédi hivatás fejlődéséről. A szobákban elhelyezett tablókon és tárlókban dokumentumok, tárgyak és korabeli relikviák mesélnek a jogászi hivatásról, köztük olyan darabok, amelyeket ügyvédek ajánlottak fel magángyűjteményükből. A látogatók rendszeresen részt vehetnek „Bűnesetek ügyvédi szemmel” címmel tartott tárlatvezetéseken, amelyeket a kamara tisztségviselői kalauzolnak.
Az ügyvédi hivatás és a kamarák születése
Bár az ügyvédi hivatás története jóval régebbre nyúlik vissza, a szakma egységes szabályozása 150 éve kezdődött. Az 1874-es törvénycikk kötötte vizsgához a tevékenységet és tette kötelezővé a kamarai tagságot. Az első ügyvédi kamarák 1875 januárjában alakultak meg, közülük öt – Budapesten, Pécsett, Győrött, Sopronban és Kolozsváron – a mai napig azonos helyen működik. Az ügyvédi kamarák az érdekvédelmen túl az oktatásban is jelentős szerepet töltenek be.
Híres perek, amelyek megelevenednek a tárlaton
A kiállítás egyik legizgalmasabb része a nagy horderejű bűnügyek és perekkel kapcsolatos dokumentumok bemutatása.
A szegedi boszorkányper
A XVIII. századi Szegeden hat nő és hat férfi esett áldozatául a boszorkánysággal kapcsolatos hiedelmeknek. Az aszályt és az éhínséget boszorkányok művének tartották, a fő vádlott Kökényné Nagy Anna volt. A vádlottakat kínvallatásnak vetették alá, többek között vízpróbával, amely szerint, ha valaki összekötözve fennmaradt a vízen, az boszorkánynak számított. Mivel a büntetőügyekben ekkor még nem volt ügyvédi védelem, a vádlottak teljes kiszolgáltatottságban néztek szembe az igazságszolgáltatással.
A Lottóper
Ez a rejtélyes bűnügy 1889-ben, Temesváron zajlott, amikor is a nyerőszámok különös számsort alkottak: 40, 50, 55, 80, 88. A találatért járó 480 ezer forintos nyeremény akkoriban hatalmas vagyonnak számított. A csalás hátterében egy bűnszervezet állt, amely egy gyermeket használt fel a sorsolás manipulálásához, konkrétan a számok megtételéhez. A kiállításon korabeli újságcikkek és bírósági dokumentumok segítségével ismerhetjük meg az ügy részleteit.
A tiszaeszlári per
1882-ben Nyíregyházán zajlott le a hírhedt tiszaeszlári per, amelyben egy zsidó közösség tagjait alaptalanul vádolták meg Solymosi Eszter eltűnésével és meggyilkolásával. A vallomásokat kínzással csikarták ki, ám amikor a lány holtteste előkerült a folyóból, a vádak összeomlottak. Az ügyvédi védelem jelentőségét mutatja, hogy Eötvös Károly jogász segítségével sikerült elérni a felmentő ítéletet.
Az ügyvédi hivatás változása és az első női ügyvéd
A kiállítás betekintést nyújt az ügyvédi szerep évszázados átalakulásába is. A tárlókban írógépek, pecsétek, irattáskák és az ügyvédek munkájához kötődő egyéb relikviák is megtekinthetők.
Külön rész foglalkozik Ungár Margittal, az első magyar női ügyvéddel, aki 1923-ban kitüntetéssel szerzett jogi diplomát. Akkoriban nőket még nem vehettek fel a kamarába, így külön szavazást kellett tartani a tagságáról. Nemcsak az ügyvédi pályán volt úttörő, hanem az első női klub alapítójaként is jelentős szerepet vállalt a társadalmi egyenlőség előmozdításában.
Miért érdemes meglátogatni a kiállítást?
A kiállítás képregény-szerű ábrázolásokkal hozza közelebb a látogatókhoz a híres perek eseményeit, és számos, korábban nem látott tárgyat mutat be. A tárlat arra is rávilágít, hogy az ügyvéd nem a bűnt, hanem az embert védi – munkájuk lényege a jogállamiság és a fegyverek egyenlőségének biztosítása.
A kiállítás 2025. június 22-ig látogatható, a tárlatvezetések időpontjai pedig az alábbi linken érhetők el:
🔗 Magyar Nemzeti Múzeum – Ügyfelem érdekében kiállítás
