Vad nők és titkos rítusok: újabb szenzációs freskó került elő Pompeii-ben
Pompeii soha nem fogy ki a meglepetésekből: ezúttal egy lenyűgöző, több mint kétezer éves freskó látott napvilágot, amely az ősi dionüszoszi misztériumkultusz vad, bódító rítusait tárja a világ elé. A rendkívüli leletet a pompeji régészeti park kutatói mutatták be, miután feltárták a Thiasus-házként emlegetett épületet. Az élénk színekkel megőrzött falfestmény nemcsak művészettörténeti kincs, hanem vallási és társadalmi drámáról is mesél.
Egy freskó, amely három falat ural
A hatalmas freskó három fal hosszában fut végig egy nagyteremben, a negyedik fal pedig a kertre nyílik. Az élettel teli vörös háttér előtt Dionüszosz – a bor és mámor istene – követői, a féktelen ménádok sorakoznak fel, kezükben vadászkarddal, vállukon levágott kecskékkel. Nem csupán a mítoszokból ismert női követők jelennek meg: a festményen fiatal szatírok, a kecskelábú, emberi felsőtestű figurák is felbukkannak, akik fuvoláznak és boráldozatot mutatnak be.
A jelenet középpontjában egy titokzatos nőalak áll, akit éjszaka avatnak be a misztériumkultuszba. Az avatási szertartás pontos részletei régóta homályban maradtak, hiszen ezek a rituálék szigorúan titkosak voltak. Most azonban a freskó egyfajta vizuális bizonyítékként segít megfejteni, mit is jelenthetett egy nő számára a dionüszoszi közösséghez való csatlakozás.
A szabadság mítosza: amikor a nők vadak lehettek
A régészek szerint a freskó igazi különlegessége az, hogy megmutatja a nők „elvadult”, szelídíthetetlen oldalát. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeii Régészeti Park igazgatója szerint ezek a nők szimbolikusan kiszakadtak a férfiak által szabályozott társadalmi rendből, hogy szabadon táncolhassanak, vadászhassanak, és nyers húst ehessenek az erdőkben és hegyekben – mindezt Dionüszosz tiszteletére.
Bódító bor és transzállapot
A titkos beavatási rítusokhoz a boron kívül más bódító anyagok használata is hozzátartozhatott. Az isten tisztelői transzállapotba kerültek, ahol a határok az isteni és emberi, az ösztön és a tudatosság között elmosódtak. Dionüszosz, mint újjászülető isten, a halál utáni feltámadás ígéretét is hordozta beavatottjai számára.
Ritka párhuzam: a Misztériumok villája
Ehhez hasonló freskót eddig mindössze egyszer találtak Pompeii-ben, még 1909-ben. A Misztériumok villájában felfedezett falfestmény szintén dionüszoszi rítust ábrázol, de azon a nőt a házasságra készítik fel, míg a Thiasus-ház freskója egy vad, rituális vadászatot idéz meg.
Mit őrzött meg a vulkán?
A Thiasus-ház freskója és a Misztériumok villájának falfestménye egyaránt a Kr. e. első század közepéről származik, vagyis már több mint száz éve díszítettek pompeji falakat, amikor a Vezúv 79-ben kitört. Az évezredeken át érintetlenül megmaradt festmények mára felbecsülhetetlen értékű történelmi források.
Tiltott kultusz – mégis virágzott
Érdekesség, hogy a dionüszoszi misztériumokat Kr. e. 186-ban betiltották Itáliában, mivel a római hatóságok a titkos rítusokat veszélyesnek tartották. Ennek ellenére Pompeii freskói azt bizonyítják, hogy a kultusz a tiltás dacára is tovább élt és virágzott a városban.
Történelmi szenzáció
Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter egyenesen történelmi jelentőségű felfedezésnek nevezte a Thiasus-ház freskóját. Az épület, amely nevét is a dionüszoszi mulatozó közösségről kapta, már most hatalmas érdeklődésre tart számot: a látogatók Pompeii újabb titkait fedezhetik fel a friss ásatások során.
Forrás: livescience.com, Pompeii Régészeti Park közleménye, ANSA hírügynökség
A legfrissebb tudományos cikkek
