A világ egyik legértékesebb reneszánsz szobrászati alkotása lehet az a carrarai márványból készült mellszobor, amely a lőcsei Szepesi Múzeum gyűjteményében található. Az életnagyságú portré Cecilia Gonzagát, a mantovai uralkodócsalád egyik tagját ábrázolja, és a művészettörténeti kutatások alapján valószínűsíthetően Donatello alkotása. Ha ez bebizonyosodik, a szobor a világ nyolcadik olyan művévé válhat, amelyen Donatello neve is szerepel.
Rejtélyes út a Csákyaktól Lőcséig
A különleges műtárgy a 15. századi Gonzaga család megrendelésére készülhetett, amikor Donatello Padovában tartózkodott. A mellszobor a Csáky-család révén kerülhetett a Felvidékre, akik már a reneszánsz idején szoros kapcsolatot ápoltak az olasz főúri családdal. A II. világháború után a szepesgörgői kastélyban maradt a szobor, ahol egy ideig egy reedukációs intézet növendékei szinte játékszerként kezelték. Az egyik szemtanú beszámolója szerint a gyerekek tollal körberajzolták a szobor szemét is.
Szerencsés megmenekülés
1975-ben a helyi intézet vezetője felismerte a műtárgy különleges értékét, és kezdeményezte annak átszállítását a lőcsei Szepesi Múzeumba. Ez volt az első lépés afelé, hogy a szobor elinduljon a világhír felé vezető úton. A Donatello-művek közül ugyanis nagyon kevés hagyta el Olaszországot, és a legtöbb alkotás Firenzében vagy Padovában található.
Tudományos áttörés
A szobor azonosítását Marta Herucová, a Szlovák Tudományos Akadémia művészettörténésze vezeti, aki Mária Novotná, a múzeum korábbi igazgatója közreműködésével kezdte meg a kutatást. A mellszobor talapzatán található felirat, a CECILIAE GONZAGAE OPUS DONATELLI, kulcsfontosságú bizonyíték lehet. Donatello ugyanis csak kivételes esetekben szignálta műveit, ami kiemelkedő jelentőségűvé teszi az alkotást.
A stílusjegyek és a kidolgozás is megerősítik az azonosítást: a részletes ruha- és hajábrázolás, valamint az arcvonások mind Donatello jellegzetes kézjegyét hordozzák. Ráadásul a mester ritkán készített kortársairól portrét, ez a szobor azonban egy konkrét történelmi személyt ábrázol, ami tovább növeli az értékét.
Miért nem tudtunk róla eddig?
A szocializmus alatt a lőcsei múzeum nem került reflektorfénybe, a szobor hányattatott sorsa és az intézményi háttér miatt a nemzetközi szakma figyelmét is elkerülte. Csak az utóbbi években kezdődött meg a szisztematikus kutatás, amely most egy világszenzáció lehetőségét vetette fel.
Szakmai aggodalmak: ki védi meg a kincset?
Bár a felfedezés rendkívüli siker, az örömbe aggodalom is vegyül. A lőcsei múzeumban az utóbbi időben súlyos vezetési válság alakult ki: tavaly októberben indoklás nélkül menesztették az intézmény vezetőjét, Dáša Uharčeková Pavúkovát. Azóta a Szepesi Múzeum igazgató nélkül működik, és a pozícióra kiírt pályázat sem vezetett eredményre.
A kulturális minisztérium vitatott kinevezési gyakorlatát mind hazai, mind nemzetközi szakemberek kritikával illetik, attól tartva, hogy szakmailag alkalmatlan vezetők kerülhetnek a kulturális intézmények élére. Ez különösen aggasztó egy olyan rendkívüli műtárgy esetében, amely megfelelő körülmények között kiállítva világszinten is jelentős látogatói érdeklődést vonzhatna. Egy Donatello-mű nem csupán művészeti érték, hanem turisztikai vonzerő is, ami az egész Felvidék kulturális életét felpezsdíthetné.
Mi a tét?
A szakértők szerint kulcsfontosságú, hogy a mellszobor méltó környezetben, modern biztonsági feltételek mellett kerüljön kiállításra. Emellett az intézményvezetés szakszerűsége, az állandó kutatói munka biztosítása és a nemzetközi együttműködések kiépítése elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy Lőcse és a Szepesi Múzeum méltó módon helyezze el magát a világ kulturális térképén.
A jelenlegi helyzetben azonban kérdéses, hogy a politikai kinevezések, a kulturális intézmények irányításába való beavatkozások és a forráshiányos működés mellett van-e esély arra, hogy ezt az egyedülálló műkincset valóban a helyén kezeljék.
Összegzés
A lőcsei Donatello-mellszobor felfedezése az elmúlt évek egyik legnagyobb művészettörténeti szenzációja lehet. Az, hogy miként alakul a szobor jövője, nemcsak a helyi múzeum és Szlovákia, hanem az egész régió kulturális presztízsét meghatározhatja. A tét hatalmas: sikerül-e a politikai és szakmai érdekellentétek fölé emelkedve méltó módon kezelni a világ egyik legértékesebb reneszánsz mellszobrát?
Forrás: Szlovák Tudományos Akadémia, Szepesi Múzeum sajtótájékoztató, korabeli dokumentumok, művészettörténeti kutatások összegzése.
A legfrissebb képzőművészeti cikkek