Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a 150 éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban, az Operaház ezzel az esttel búcsúzik a játszóhelyétől.
A késő romantika wagneri és mahleri jegyekben bővelkedő nagyszabású záródarabját, ami korábban mindössze két alkalommal hangzott el Magyarországon, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Nánási Henrik karmester vezényletével, Kovácsházi István, Szabóki Tünde, Schöck Atala, Haja Zsolt, Ujvári Gerely és Gulyás Dénes közreműködésével.
Az Opera ezen az esten búcsúzik el egy rövid megemlékezéssel hivatalosan is az Erkel Színháztól, amely 1949-től 2024-ig, vagyis 75 éven át volt a Magyar Állami Operaház játszóhelye.
I. Valdemár dán király és szeretője, Tove tragikus történetének középkori legendája nyomán Jens Peter Jacobsen dán író az 1860-as évek végén írt versciklust Gurresange címmel. Arnold Schönberg grandiózus zenei műve a késő romantika egyik kiemelkedő darabjának számít.
A fiatalon leginkább Richard Wagner művei, köztük a Trisztán és Izolda hatása alatt álló Schönberg eredetileg egy bécsi zeneszerzői dalversenyhez keresett témát 1900-ban, majd miután lekéste a beadási határidőt, gyökeresen átdolgozta zongorára és énekhangokra írott dalciklusát, így hozta létre Mahler VIII. szimfóniája és Britten Háborús requiemje mellett az egyik legnagyobb előadói apparátust igénylő oratorikus művet.
A csaknem kétórás, három egységre tagolt Gurre-dalok első részében Waldemar király és szeretője, Tove kilenc dalban meséli el egymás iránti szerelmét, amit egy zenei közjátékot követően, a darab egyik csúcspontján az Erdei galamb dala zár le.
A közjátékszerű második részben Waldemar dühében Isten kegyetlenségét kárhoztatja szerelme elvesztéséért. Büntetésül a királyt átok sújtja: a harmadik részben éjszakánként halott katonái élén vad hajszában kell átvágtatnia a vidéken. Miközben Valdermar továbbra is Tovét siratja, az élőholtak portyázó seregét a férfikar testesíti meg.
Megszólalásaikat egy Paraszt rettegéssel teli éneke és komikus elemként a hajszába keveredett bolond, Klaus panaszkodása szakítja meg. A hajnal közeledtével a holtak visszatérnek sírjukba, majd a darab végén a Narrátor beszéli el a misztikus események természeti megfelelőjét, a nyári szél vad hajszáját, amit a felkelő napot köszöntő kórustétel zár.
A Gurre-dalokat Schönberg születésének 150. évfordulója alkalmából tűzi műsorára a Magyar Állami Operaház, amit zenei együttesei több mint 150 fős zenekarral és ugyancsak mintegy 150 fős énekkarral adnak elő.
Az Opera együtteseit Nánási Henrik vezényli, aki Verdi Requiemjének 2023-as vezénylésével mutatkozott be az együttes élén. A pécsi születésű dirigenst nemcsak a világ vezető operaházai foglalkoztatják, de koncertkarmesterként is tevékeny Japántól Európán át az Egyesült Államokig.
A Gurre-dalokat 1913-ban a bécsi Musikvereinban mutatták be nagy sikerrel, ám rendkívüli zenekari és énekkari méreteket, valamint virtuózitást igénylő előadásmódja miatt az oratórium bemutatása máig eseményszámba megy.
A magyarországi premierre az ősbemutató után 85 évvel, 1998-ban került sor a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amikor Kocsis Zoltán vezényelte a darabot a Magyar Rádió Énekkarával és a Honvéd Férfikarral kiegészült Nemzeti Filharmonikusok élén a Budapesti Kongresszusi Központban.
Legutóbb csaknem húsz éve, 2006-ban volt hallható az oratórium német rádiózenekarok és énekkarok előadásában a frissen nyílt Müpában, Michael Gielen vezényletével.
