Manapság már mindenki tudja, hogy a HUF fejlődése nagyban köszönhető a pengőnek. A forint azonban még annál is régebbi időkre nyúlik vissza. Íme a HUF rögös útja: így alakult az egykoron szebb napokat látott sikerpénznem napjaink hiperinflálódó valutájává.
A forint őshazája – Utazzunk Firenzébe
A HUF történelme a XIII. századig nyúlik vissza. Nevét eredetileg Firenze városáról kapta. Egykoron több országban is hivatalos valutaként funkcionált a forint. A Firenze városában vert aranyról kapta a “florentinus”, azaz a “firenzei” nevet. A középkorban még a leghíresebb aranyvaluta volt a forint, mára már nem egészen ez a helyzet.
A HUF jövője – Mi vár még ránk?
Habár a HUF árfolyama egyre inkább inflálódik és egyre kevesebb a magyar forint értéke, eltűnni még jó ideig nem fog a hivatalos valuta. Szerencsére ráadásul internetes szerencsejátékhoz is felhasználhatjuk. Könnyen számolhatjuk a költéseinket a HUF online casino oldalaknak köszönhetően, amelyek közül igen széles választék várja a játékosokat. Ezek az oldalak ráadásul igen nagy mértékű bónuszokkal is szoktak kedveskedni a HUF valutával játszó, többnyire magyar játékosoknak.
A magyar aranyforint – Károly Róbert, az úttörő
Hazánkban a XIV. században került bevezetésre a magyar aranyforint. Károly Róbert vezette be firenzei mintára. Ő mutatta az utat a világ többi nagy vezetőinek is, hiszen őt követve számos egyéb európai uralkodó vezette még be a forintot, ami azért még nem ugyanaz volt, mint a HUF.
A HUF következő szakasza – Az ezüst forint
A XVIII. században a Habsburg Birodalom elsődleges fizetési formája az ezüst alapú magyar forint volt. Mária Terézia megreformálta a magyar pénzügyi rendszert, 1762-ben pedig bevezette a papír alapú forintot. Kossuth Lajos szabadságharcáig működött is a dolog, legalábbis úgy tűnt.
HUF a Monarchiában – A kiegyezés kora
Az 1867-es Kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme az osztrák-magyar forint lett. Eleinte csak fémpénz volt, később azonban megjelent a papírpénz is. Először 1, 5 és 50 forintos címletek jelentek meg, később ezeket egészítették ki a 10, 100 és 1,000 forintos bankjegyek. 1892-ig élt az osztrák-magyar forint, a korona váltotta fel.
A mai magyar forint – A HUF visszatérése
A ma ismert HUF története 1946-ban indult útjára, augusztus 1-jén vezették be. Elődje a pengő volt, de az annyira elértéktelenedett, hogy hazánknak új pénznemre lett szüksége, így térhetett vissza – vagy épp alakulhatott meg – végül a forint. A HUF váltópénze a fillér, ami végül 1999-ben szűnt meg elértéktelenedése okán.
A HUF és az infláció – Egy csodás szerelmi történet
A HUF folyamatos inflálódásának hatására 2008-ban az 1 és a 2 forintos érméket is kivonták a forgalomból. A következő évben, 2009-ben kivezették a 200 forintos bankjegyet, helyét átvette a 200 forintos érme is. Ezzel helyreállt a ma is használt HUF rendszer; érmékből 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintosok vannak, bankjegyben pedig 500, 1000, 2000, 5000, 10 000 és 20 000 HUF értékűek.
HUF vs EUR – Az örök dilemma?
Magyarország 2004. május elsején lépett be az Európai Unióba. Csatlakozásával az ország vállalta, hogy idővel euróra cseréli hivatalos pénznemét, ám ezirányba történő lépés az elmúlt két évtizedben nem igazán történt. Az eurózónához való csatlakozásnak komoly gazdasági feltételei vannak, ezt pedig a forint egyelőre meg se közelíti.
A HUF árfolyama – Az elmúlt évek alakulása
A boltban talán mind érezzük, de így is érdemes lehet átlátni, merre is tart a pénznemünk. Az EU-hoz 250 forintos EUR árfolyamon csatlakoztunk. A 300-as határt 2009 februárjában léptük át, igaz, utána gyorsan vissza is erősödött 270 köré a HUF. Végérvényesen 2014 januárjában lépte át visszafordíthatatlanul a 300 forintos határt az euró. Manapság pedig már 400 HUF alatti euróárfolyammal nem is érdemes számolni.
