Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat a péntek este Kolozsváron tartott díjátadó gálán.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, melyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el a magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában.
A Bánffy Miklós Operastúdióban tartott díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőbeszédében közölte: évente részt vesz az eseményen, és mindig érzi „azt a kimeríthetetlen energiát, melynek forrása az erdélyi magyar kultúra”. Ez „egyfajta örök, önmagát újratermelő, életet betöltő közeg”, mely a mindennapokban is jelen van – jelentette ki.
„A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze és ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög, betölt mindent körülöttünk és bennünk is” – mondta a főosztályvezető, aláhúzva, hogy ezen „hatalmas érték” jövőjét is biztosítani kell.
Lövétei Lázár László költő a kultúra mibenlétét taglalta, felidézve, hogy az iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákon miként próbálja azt közel vinni a fiatal generációhoz. A kérdésre, hogy hol a helye a magyaroknak a nyugati kultúrvilágban, kijelentette: „jó helyen vagyunk mi itt, ahol vagyunk”.
Az Egyed Emese munkásságát méltató Benő Attila költő, egyetemi tanár úgy vélekedett: a Kolozsváron élő költőt, írót, irodalomtörténészt „nem kell bemutatni”, hiszen munkássága ismert. Kitért a díjazott szépirodalmi, tudományos, szerkesztői, oktatói tevékenységére, megemlítve tíz verseskötetét, három prózakötetét és öt gyermekkönyvét. Költészetét az erdélyi magyar irodalom „sajátos színfoltjának” nevezte.
Kiemelte a díjazott kutatói tevékenységét, amely számos szakkiadványban lelhető fel. Rámutatott: ennek tudományos értékét jelzi, hogy gyakran idézik. Irodalomtörténeti kutatásai megkerülhetetlen alapkutatások – mondta -, ahogy oktatói tevékenysége is jelentős, érdemes egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a doktori iskola tagja. Tudományos tevékenységével „iskolát teremtett” szakterületén, emellett konferenciaszervezői, szerkesztői tevékenysége is jelentős, szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el – hangzott el.
Míg Egyed Emese szépirodalmi alkotásai a játék iránti fogékonyságát jelzik, kutatói tevékenységében a mellőzött jelenségek iránti érdeklődés érhető tetten, és szívügye a fiatal tehetségek felkarolása, a másokra figyelés – mondta a méltató.
A Marosvásárhelyen született, majd Szatmárnémetiben, jelenleg pedig Csíkszeredában alkotó Fülöp Zoltán színművészt méltató Kányádi Szilárd színészkolléga a díjazottat színházalapítóként, fafaragóként és fotósként is említette.
„Korunk kovászemberének” nevezte, aki számos sikeres előadásnak volt a kezdeményezője, és sokakat vezetett a színészet felé. Csíkszeredában a Csíki Játékszín alapításában vállalt szerepe miatt „vált fogalommá a neve” – hangzott el. Úgy vélekedett, az 50 éve a pályán lévő színművésznek titka van: az élet szerelmese.
Részegh Botond a művésztárs származási helyét, Gyergyószéket emelte ki, mivel szerinte a székelyföldi kistérségben másként használják a szavakat. Sokkal cikornyásabban, roppant tréfásan mesélnek, és ezt teszi a díjazott is, aki a kolozsvári művészeti egyetem elvégzése után a Gyergyószárhegyi Művésztelepet vezette, most Csíkszeredában tanárkodik, de nem változott „szigorú professzorrá” – mondta.
Siklódy Ferenc művészi érdemei közül az elkötelezettséget, az elszánt idealizmust emelte ki, hogy „nem akar tetszelegni, nem akarja megváltani a világot, nagy ívű grafikai sorozataiban, melyekben jelen van a fordulatos mesélés, a kornak átértelmezve folytatja az erdélyi grafikai hagyományt”.
A díjátadót követően a Kolozsvári Magyar Opera művészei tartottak kamarazenei hangversenyt Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből.
