A Szerk. avatar
2025. január 25. /
,

Minden gyereknek essen könyv a fejére! – a 75 éves Móra Kiadó szülinapi buliján jártunk

Hol volt, hol nem volt, a Móriczon innen, s az Oktogonon is túl, volt egyszer egy birodalom, ahol az emberek szerettek olvasni.

Vajon csak mese habbal? Nem egészen. A mára megkerülhetetlen branddé vált 75 éves Móra Kiadó neve nálunk egyet jelent az olvasással: a siker mögött olyan, már-már meseszerűen elhivatott, lelkes emberek munkája áll, akik képesek életben tartani a könyvolvasás és könyvkiadás pislákoló lángját Magyarországon.

Aki részt vett a Magyar Kultúra Napján rendezett Móra sajtótájékoztatón, az személyesen is megtapasztalta, hogy a kiadó nemcsak a könyvek sorsát viseli a szívén: olvasni szerető emberek újabb és újabb generációit szeretné kinevelni méltón a nagy elődök szellemiségéhez. Bár nevéhez olyan ikonikus sorozatok és mesegyűjtemények kapcsolódnak, mint a mindannyiunk polcán megtalálható búvár zsebkönyvek, pöttyös könyvek, csíkos könyvek, Janikovszky Éva, Kormos István vagy éppen Lázár Ervin művei, a kiadó mégsem bástyázza körül magát a múlttal: az értékek megőrzése mellett kifejezetten célja az újkori kedvenc mesék újkori kedvenc szerzőinek kanonizálása, hiszen klasszikusok napjainkban is születhetnek.

Móra Kiadó
Fotók: Bach Máté

A mai Móra Kiadó elődje 1950-ben Ifjúsági Kiadó néven alakult, és már működésének első éveiben olyan jelentős, mindannyiunk életében szerepet játszó köteteket jelentetett meg, mint az Öreg néne őzikéje, a Három Nyúl, Illyés Gyula hetvenhét magyar népmeséje, Kormos István Vackora vagy éppen Gazdag Erzsi Meseboltja. Ugye, hogy ma is tudnánk belőlük idézni a kedvenc sorainkat? Az olvasni tanulás mellett a célkorosztály esztétikai nevelése is kifejezetten hangsúlyos volt: ezeket a könyveket a korszak legkiválóbb képzőművészei illusztrálták. Mindannyian fel tudjuk idézni F. Győrffy Anna rajzait a Mosó Masa Mosodájából, vagy Réber László humoros illusztrációit a Janikovszky-könyvekből, hisz nélkülük az olvasás élménye nem lenne teljes.

A kiadó 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, 1958-ban pedig létrehozta az ismeretterjesztő szerkesztőséget: így tudtak megszületni olyan mára ikonikussá vált sorozatok, mint például a sokak által gyűjtött búvár zsebkönyvek. Nem tudom, megfigyelték-e, de ez utóbbi sorozat kis kötetei hajlamosak észrevétlenül gyarapodni a polcon: sok idős rokon, ha tudomást szerez az ember érdeklődési köréről, másnap már hozza is az ütött-kopott borítású könyvecskét, hogy örömet szerezzen vele.

Jelen cikk írójának a polcán így található meg három (!) pontosan egyező darab a Macskák kötetből. A kedves, mulattató emlékeken túl azt is érdemes felidézni, hogy az 50-es 60-as években a kiadó munkalehetőséget biztosított olyan szerzőknek, akiknek művei nem jelenhettek meg, mert ilyen-olyan okból nem támogatta őket a korszak kultúrpolitikája. Ezek a szerzők többnyire ugyan kényszerűségből fordultak a gyerekirodalom felé, mégis maradandót alkottak: Zelk Zoltán, Mészöly Miklós, Szabó Magda vagy éppen Nemes Nagy Ágnes művei elbűvölték a fiatal olvasókat.

1950 óta családtag. Ez nem csak szlogen, ez maga a valóság. Az eseményen felszólaló munkatársak és vezetők mind hangsúlyozták azokat a személyes szálakat, amelyek a kiadóhoz kötik őket. A tulajdonos Janikovszky János esetében ez a személyes kapcsolódás nem is lehet kérdéses, hiszen ahogy elmondta, szinte születése óta a Móra bűvkörében él, ami részben összefügg édesanyja könyveinek máig töretlen népszerűségével. Bevallotta, hogy 2014 óta egyedüli tulajdonosként először csak a tengernyi teendőt látta a kiadóban, később azonban már a fantáziát is. ,,A Móra Kiadó nem alszik.” — szögezte le. Valóban kivételes eset, amikor egy cég hét évtizeden át piacvezető tud maradni: a kiadó sikeresen alkalmazkodott a gyorsan változó trendekhez, és kínálatával rendkívül széles olvasóközönséget céloz meg az olvasni még nem tudó kisgyerekektől kezdve a kamaszokon át a felnőttekig. ,,We made Móra great again.” — sommázta Janikovszky János némi malíciával, ám találóan a helyzetet.

Móra Kiadó
Fotók: Bach Máté

A kiadó impozáns múltját hozta közelebb hozzánk Balassa Anna volt főszerkesztő: ő még sok olyan szerzővel dolgozhatott személyesen is együtt, akiket ma már klasszikusként tartunk számon. ,,Pontosan 75 éve vagyok olvasó. Ez a szenvedélyem, és szerencsés vagyok, mert egész életemben hódolhattam ennek a szenvedélynek” — mondta meggyőződéssel, majd azt is elárulta, hogy gyerekként egyik kedvenc olvasmánya Thury Zsuzsa pöttyös könyve volt, A francia kislány. Balassa Anna idegennyelvű könyvek lektorálásával kezdte a Móránál a pályafutását, majd hamarosan az ifjúsági ismeretterjesztő szerkesztőség tagja lett, és tanúja volt egy soha nem látott fellendülésnek. Megemlítette azokat az ikonikus nagy sorozatokat, amelyek ekkor születtek: a képes földrajz, vagy a képes történelem sorozatokat gyakran méltatták az iskolai tanárok, a búvár zsebkönyvek pedig tényleg mindenki kedvenceivé váltak: érdekes számadat, hogy a Lovak első kiadása rögtön 120.000 példányban jelent meg, és csupán 18 forint volt az ára. Arról is szó esett, hogy a hetvenes évek elejétől a kitűzött cél a példányszámok növelése volt. Az 1972 utáni tervekben már a ,,minden napra egy új címet”, illetve a ,,minden magyar gyereknek a fejére legalább egy könyv essen” szlogenek szerepeltek. Ezeket a célkitűzéseket sikerült is elérni, Balassa Éva szerint a 70-es években mind műszámban, mind példányszámban ma már elgondolhatatlanul magas eredmények születtek.

Móra Kiadó
Fotók: Bach Máté

A dicső múltba azonban esze ágában sincs a kiadónak belemerevedni, annál is inkább, mert január 1-jével új főszerkesztőt kapott a mindig mosolygós és tettre kész Lovász Andrea személyében. Az új főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a Móra által kiadott könyvek és hőseik, illetve maguk a szerzők is személyes ismerőseinkké váltak az évek során, és ezt nevezhetjük akár egy nagyon erős bázisnak, közös gyökérnek, kollektív kincsnek. Azt is kiemelte, milyen rendkívül fontos, hogy a legfogékonyabb gyermeki korban találkozzunk ezzel a sok nyelvi szépséggel, magával ragadó történettel. ,,Ha úgy tetszik, a Móra Kiadó Magyarország első közösségi platformja. Ez hatalmas felelősség, és mi igyekszünk újabb és újabb generációkat bekapcsolni ebbe a hálóba.”

A Móra Kiadó elvitathatatlan érdemei közé tartozik tehát a modern magyar gyerekirodalom alapjainak megteremtése. Kovács Zsanett, a kiadó marketingvezetője további jó híreket osztott meg a hallgatósággal, hiszen csapatuk idén rengeteg izgalmas programmal ünnepli majd a kiadó 75. születésnapját. Február 22-én, szombaton Családi Napot rendeznek játékos foglalkozásokkal, előadásokkal, mindenféle színes programmal.

Folytatódni fog az Azolo, vagyis az olvasás órája a könyvtárakkal együttműködésben, illetve az UNICEF-fel is létre fog jönni egy hosszabb távú együttműködés 2025-ben. A közös munka azonban akkor a legédesebb, ha nyakon öntjük egy kis mézzel: Béky Ildikó és Szalai Gábor, a Könyvbár megálmodói tudják ezt, így a kiadóval közösen létrehozott, könyvek ihlette Móra 75 menü Méz méz méz fantázianévre hallgató ,,mesedesszertjét” csordultig töltötték a Micimackó által annyira áhított aranysárga finomsággal. Tegyük még hozzá, hogy az alapanyagok nagy része ráadásul saját farmról került a tányérra. A történet ezzel körbeért, hiszen Micimackó óta tudjuk: ,,Egy nap barátok nélkül olyan, mint a bödön egy csepp méz nélkül.” Amíg azonban a Móra Kiadó könyvei ott vannak a gyerekszobákban és a felnőttek polcain, addig egészen biztosan nem maradunk barátok nélkül.

Írta: Kunyik Kinga

Saját blogja: https://csodapestbuda.blog.hu/

A legfrissebb irodalmi cikkek

Megosztás: