Jack Kerouac: Egy író spirituális oldala a buddhizmus tükrében
Jack Kerouac nevét az Úton (On the Road) című kultikus regény tette ismertté, amely a beatnemzedék ikonikus anti-establishment műveként vált híressé. Azonban most először kerülnek nyilvánosságra írásai, amelyek mély spiritualitását tükrözik, és feltárják buddhista érdeklődését.
Korábban ismeretlen buddhista írások kerültek elő
Több mint ötven évvel Kerouac halála után került elő körülbelül 30 félig önéletrajzi spirituális történet, elmélkedés és vers. Ezek között olyan címek szerepelnek, mint Az élet hosszú éjszakája (The Long Night of Life) vagy Egy álom már véget ért (A Dream Already Ended). Ezek közül mindössze két rövid részlet jelent meg korábban, a többi írás eddig ismeretlen volt.
Az írásokat a Jack Kerouac: The Buddhist Years című kötetben publikálják, amelyet a Rare Bird Books ad ki tavasszal. A mű Kerouac 1950-es évekbeli buddhista érdeklődését mutatja be, amely a nehéz időkben adott számára menedéket. „Az élet örömei elkerülik a dühös embert” – írta Kerouac az A történet csak most kezdődik (The Story Just Begins) című művében. Egy másik karaktere azt mondja: „Az egyetlen rossz, amit valaha elkövettem, az, hogy azt hittem, létezik rossz, és ezzel a gondolattal jártam-keltem, és így néztem mindenkit.”
„Az írásai mély vágyakozást tükröznek”
Charles Shuttleworth, a kötet szerkesztője az Observer-nek elmondta, hogy Kerouac „írói pályája csúcsán és lelki szempontból is legjobb formájában volt” ezeknek az írásoknak az elkészítésekor. „Ezek az írások mélyen megmerítik az olvasót Kerouac lelkivilágában, mindezt szabadon áradó, kifejező stílusban megfogalmazva” – tette hozzá. „Az írások őszinték és tele vannak vágyakozással – a megértés, a transzcendencia és a jobb emberré válás iránti vággyal.”
Kerouac az 1950-es években súlyos egészségi problémákkal küzdött, és italozása miatt véget ért a kapcsolata szerelmével, Alene Lee-vel. Ebben az időszakban írta az Úton-t is, amely saját kalandjain alapuló, félig fiktív regény Neal Cassady társaságában tett utazásairól. A regényt 1951-ben három hét alatt írta meg, egy folyamatos, 36 méter hosszú papírszalagra, amelyen sem bekezdések, sem oldaltörések nem voltak – „gördült, akár az út maga” – ahogy barátja, Allen Ginsberg jellemezte.
Az elutasítások után megjelent mű és a buddhizmus felé fordulás
A kiadók ismételt visszautasításai miatt Kerouac bizonytalansággal és haraggal küzdött a könyv sorsát illetően, de 1957-ben végül megjelent, és milliós példányszámban kelt el. Kerouac 35 éves volt, amikor a könyv kiadásra került, de 12 évvel később, 1969-ben májzsugorodás következtében elhunyt, a túlzott alkoholfogyasztás miatt.
A buddhizmus azonban menedéket jelentett számára ebben az időszakban. Shuttleworth a buddhista írásokat a New York Public Library hatalmas Kerouac-archívumában találta meg. „Amikor Kerouac 1969-ben meghalt, az özvegye nem engedett hozzáférést az anyaghoz” – mondta Shuttleworth. „Kerouac állandóan írt, így az archívuma óriási … Az irodalmi örökös most már nagyobb hozzáférést biztosít a kutatóknak.”
Egy részlet az új kötetből
Az új kötetben olvasható egy cím nélküli részlet, amely így kezdődik (nyersfordítás – a Szerk.):
„Belemerültem a szenvedés savanykás tengerébe azon a délutánon, amikor a nap vérvörösre festette Centralville háztetőit. Március volt, a hó olvadásnak indult, és én, bárki is voltam akkor, készen érkeztem. Ésszel és testtel, frissen látni tanuló, harmatos szemgolyókkal, lélegzésre szánt szájjal és orral, vajpuha hússal, amely arra született, hogy az élet múló kohójában elolvadjon. Magammal hoztam a nevemet, Kerouac, és a létezéshez szükséges felszerelést: védekezésre, támadásra, visszavonulásra, és végül a sírhoz vezető útra. Azonnal elcsodálkoztam, ahogy a világ szemcsés kapuit megláttam: miért? A MIÉRT az egyetlen kérdés.”
A buddhizmus és az irónia
Az új kötet bevezetőjében Shuttleworth megjegyzi: „Amikor a buddhizmusról beszélt, kevesen hallgattak rá. Az irónia az, hogy hosszú távon (…) nem tudott megfelelni a buddhista elveknek, visszatért a kereszténységhez, és alkoholistaként halt meg.”
Ez az új kötet a harmadik olyan válogatás Kerouac korábban publikálatlan írásaiból, amely a hatalmas archívumából merít. További kötetek kiadása is tervben van.
Jim Sampas, a Jack Kerouac hagyaték irodalmi kezelője elmondta: „A Kerouac-archívum olyan gazdag és hatalmas … Élete során szüntelenül írt, és mindent megőrzött, abban a reményben, hogy munkái mások számára értékesek lesznek. Ez hatalmas lenyomata az életének – az érzéseinek, benyomásainak, és különösen A buddhista évek című művében, a spiritualitásának.”
