+ Tudomány

Magyar kutatóknak sikerült fényképpel igazolni a rejtélyes porholdak létezését

L5 porholdak

Ez világszenzációnak számító eredmény: első eredményként sikerült lencsevégre kapniuk az L5 porholdak polarizációs mintázatait.

Magyar kutatók ismét megerősítették egy rejtélyes csillagászati jelenség, a Kordylewski-porholdak létezését: a namíbiai Khomas-fennsíkon végzett méréseik során egyedülálló polarizációs távcsövük segítségével sikerült lencsevégre kapniuk a Föld-Hold-rendszer L5 Lagrange-pontja körül kialakult porhold polarizációs mintázatait – tájékoztatta az ELTE az MTI-t hétfőn.

A közlemény szerint a Kazimierz Kordylewski lengyel csillagászról elnevezett porhold hagyományos fényképezéssel (fotometriával) csak alig, képalkotó polarimetriával viszont hatékonyan észlelhető az éjszakai, felhőmentes égbolton. A 2022-ben alakult HUN-REN-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport kifejezetten a bolygóközi por poláros szórt fényének namíbiai vizsgálatához építette fel speciális távcsövét, amellyel a tiszta sivatagi égbolton ismét sikerült megerősíteniük a Kordylewski-porholdak létezését.

Amennyiben két, egymás körül keringő égitest úgynevezett L4 és L5 Lagrange-féle librációs pontjainak egyikébe helyeznek egy porszemet, akkor az a két égitesttel teljes szinkronban kering, és ha kissé ki is mozdul onnan, akkor is a pont közelében marad, egyfajta mechanikai csapdába esve. Az égi porszívóként működő két egyensúlyi (stabil) librációs pont az idők során összegyűjti a bolygóközi port, amely a dinamikusan változó két Kordylewski-porholdat alkotja. A porholdakon szóródó napfény poláros, ezért e holdak képalkotó polarimetriával jól kimutathatók és tanulmányozhatók.

A porholdakat az 1960-as években fedezték fel, ám kettőt közülük sokaknak nem sikerült még fotometriával sem megfigyelni, így a csillagászok kétségbevonták létezésüket. A szkepticizmust fokozta, hogy a Nap gravitációs hatása megbontja az L4 és L5 pontokbeli tömegek stabilitását, ami ellehetetlenítheti a porholdak hosszú távú fönnmaradását.

Képalkotó polariméteres távcsővel magyar kutatók (Slíz-Balogh Judit, Horváth Gábor, Mádai Attila, Sári Pál és Barta András) elsőként észlelték 2017 és 2022 között az L4 és L5 Kordylewski-porholdak polarizációs mintázatait, igazolva ezzel a létüket. Mivel a kedvezőtlen magyarországi asztroklíma miatt évekbe telt, míg Slíz-Balogh Judit badacsonytördemici magánobszervatóriumának polarizációs teleszkópjával mérni tudták a bizonyításhoz szükséges optikai jeleket, a porfelhők további megfigyelésének színhelyéül a kutatók olyan régiót kerestek, ahol kisebb a fényszennyezés és gyakoribb az aeroszolszegény, felhőtlen éjszakai égbolt.

Így esett választásuk Namíbiára, ahol 2020-ban az 1800 méter magasan elterülő Khomas-fennsíkon épült ki az Isabis Asztrofarm.

Az ötfős magyar kutatócsoport (Horváth Gábor fizikus, Slíz-Balogh Judit csillagász, Mádai Attila, Sári Pál és Mitró Ilona gépészmérnökök) 2023. július 18. és augusztus 17. között éjjelente végzett csillagászati polarizációs méréseket a birtokon. Első eredményként sikerült lencsevégre kapniuk az L5 porhold polarizációs mintázatait. Az eredményről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban számoltak be.

A mérésekhez használt különleges, polarizációs távcsövet az Asztropolarimetria Kutatócsoport építette fel. Az egykamerás, forgóanalizátoros képalkotó teleszkóp különlegessége, hogy nem helyhez kötött, könnyen hordozható és látómezeje két nagyságrenddel nagyobb a földi polariméteres távcsövekénél. Mint írták, jelenleg egyedül a magyar kutatók rendelkeznek ezzel a típusú távcsővel, amelynek továbbfejlesztett változatát legalább négyszer tervezik még használni az Isabis asztrofarm magyar mérőkampányain.

Az Asztropolarimetria Kutatócsoport 66 hónap futamidejű kutatási programját a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat pályázata támogatja – közölte az ELTE.

A tudomány legfrissebb hírei

Népszerűek

To Top