+ Képzőművészet

Különleges női alkotók a Hagyományok Háza kiállításán

A Hagyományok Háza

A Hagyományok Háza saját gyűjteményi részének fókuszában a kiemeltek mellett azok a női alkotók, azok a hímző parasztasszonyok állnak…

Czingel Szilvia, a tárlat ötletgazdája és fõkurátora (j) a Szecesszió, Art Deco, Népmûvészet - Nõi lélek, népi formák címû kiállítás sajtóbemutatóján a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállító terében 2024. január 31-én. A tárlat a huszadik század elejének két nagy stílusa, a szecesszió, valamint az art deco és a népmûvészet találkozását vizsgálja nõi alkotók sajátos perspektívájából. MTI/Kovács Attila

Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák címmel szerdától látogatható a Hagyományok Háza új, különleges női alkotók munkásságát bemutató időszaki kiállítása.

A tárlat a huszadik század elejének két nagy stílusa, a szecesszió, valamint az art deco és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából – hangzott el a szerdai megnyitón.

A kiállítás olyan meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében – emelte ki Czingel Szilvia, a tárlat ötletgazdája és főkurátora.

A Hagyományok Háza

Budapest, 2024. január 31.
A Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák című kiállítás a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállítóterében a sajtóbemutató napján, 2024. január 31-én. A tárlat a huszadik század elejének két nagy stílusa, a szecesszió, valamint az art deco és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.
MTI/Kovács Attila

A kiállítás elsősorban a női lélekre és azokra a női alkotókra fókuszál, akik maguk is jelentős néprajzi kutatásokat végeztek, jelentős gyűjteményt hagytak hátra, és akikhez a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum saját gyűjteményével is tudott kapcsolódni.

Kevesen ismerik az intézmény több mint tízezer műtárggyal rendelkező népművészeti gyűjteményét, ezért a szervezők egy új kiállítási koncepció mentén szeretnék a későbbiekben feldolgozni, és bemutatni a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum anyagát. Így született meg az új kiállítás ötlete is, hiszen rengeteg olyan tárgyuk van, amellyel tudnak kapcsolódni a korszakhoz – hangsúlyozta Czingel Szilvia.

Üveges Krisztina, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a bemutatott alkotók saját korukban rendkívül nagyhatásúak voltak, az idők során azonban feledésbe merültek. “Ezért próbáltuk kicsit revitalizálni ezeket az életműveket, hogy megmutassuk a mai napig ható értékeiket” – fűzte hozzá.

A kiállított alkotók munkásságának közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket érdekes és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat, kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.

A kurátorok azt is elmondták, hogy a gyűjteményes tárgyak “párbeszédbe lépnek” a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A Hagyományok Háza saját gyűjteményi részének fókuszában a kiemeltek mellett azok a női alkotók, azok a hímző parasztasszonyok állnak, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában, és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt mások mellett Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné Pólik Erzsébet.

A múzeum saját tárgyai mellett olyan intézményektől kölcsönzött tárgyakat a kiállításhoz, mint a Budapest Poster Gallery, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Gödöllői Városi Múzeum, a Hatvany Lajos Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a közmédia archívuma és az Országos Széchényi Könyvtár, de néhány magángyűjteményből származó darab is látható a tárlaton.

Czingel Szilvia azt is hozzáfűzte, hogy a bemutató a holokauszt 80. évfordulójához is kapcsolódik, egyrészt Lesznai Anna származása, másrészt Mallász Gitta és Tüdős Klára embermentő munkája révén, akik ezért megkapták a Világ Igaza kitüntetést is.

A főkurátor kitért arra is, hogy mivel Mallász Gitta egykor a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője volt, a kiállításhoz kapcsolódva az együttes felújítja néhány régi koreográfiáját, amelyeket a kiállítás kísérőrendezvényeként márciusban láthat majd a közönség.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top