Lengyel András, a magyar neoavantgárd második generációja jeles alakjának eddigi pályafutását tekinti át a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum új kiállítása, amely …minden fent van a felhőben… címmel péntektől látható.
Lengyel András a hetvenes évek elejétől „gyűjti a felhőket”, életfelfogásában és munkájában a szemlélődés vált alapvető magatartássá. A tárlat segítségével végigkövethető az a folyamat, melynek során a Fluxusból és a konceptuális művészetből kibomló életmű az akción, a fotóalapú sokszorosított grafikán, a Mail Arton és a festészeten keresztül teljesedett ki a posztmodernben – mondta el a tárlat szerdai sajtóbemutatóján Üveges Krisztina kurátor.
Lengyel András pályája a magyar neoavantgárd második generációjának, a hetvenes évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagjaként indult. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, majd harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább.
Fiktív Felhőmúzeumát 1982-ben alapította meg. Legfontosabb motívumaiban – mint a felhő, a háromszög és a könyv – összekapcsolódik érdeklődése a tudomány iránt és nyitottsága a természetfelettire, az ezotériára – emelte ki a kurátor.
Pályafutása során ezek a motívumok átvándoroltak a sokszorosított grafika területére, majd megtalálták helyüket fotókon, akciókban vagy installációk részeként, hogy későbbi korszakában ismét festményeken bukkanjanak elő.
Üveges Krisztina elmondása szerint Lengyel András műalkotásai a maguk játékos és szellemes módján azt üzenik, hogy minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, amennyiben segítik a néző szemlélődését, elmélyülését.
Mint hozzátette, a paletta emlékmű, a bolygófestmények, a koponya kaleidoszkóp, a bodobácsos póló, a sajtófelhő, a galaktikus lobogó, a könyvespolcképek és Lengyel András összes többi alkotása is arra ösztönzik a látogatót, hogy a természet és a világ jelenségeit érzékeljék egyetlen entitásként.
A …minden fent van a felhőben… című kiállítás péntektől május 28-ig látható a Ludwig Múzeum első emeletén.
