December 5-én jótékonysági táncgálát rendez a Budapesti Operettszínház Tóth Nikolettért, a teátrum fiatal balerinájáért, aki súlyos balesetet szenvedett a terézvárosi házomlásban.
A jótékonysági gálaesten 14 klasszikus balett, kortárs-, és néptáncegyüttes csaknem 80 táncművésze lép színpadra. A gálaest ötletgazdája Gallai Zsolt balettművész, a rendezője Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.
Apáti Bence a júniusi balesettel kapcsolatban felidézte, hogy Tóth Nikolett és Babácsi Benjámin táncművészek épp a munkahelyükre igyekeztek, amikor a házomlás történt. Tóth Nikolett a balesetben életveszélyesen megsérült.
A balerinát néhány napja, rövid időre engedték ki a kórházból, jelenleg nem tudja a lábait használni, kerekes székhez van kötve. Tóth Nikolett hisz abban, hogy újra láthatja majd őt a közönség táncolni- fogalmazott a balettigazgató.
Az előadásra megváltott jegyek bevétele a fiatal táncművészt és családját támogatja.
A produkcióban a Badora Társulat, a Bozsik Yvette Társulat, a Budapesti Operettszínház, a Feledi Project, a Győri Balett, a Kecskemét City Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Miskolci Balett, a Magyar Nemzeti Balett, a Pécsi Balett, Pirók Zsófia, a Re-Production Dance Company és a Szegedi Kortárs Balett művészei vesznek részt.
Egy interjúrészlet Tóth Nikolett balettművésszel, amely 2021 májusában jelent meg az Operettszínház honlapján:
Blénesi Zsolt előző részben továbbadott kérdése: – Hogyan képzeled el magad 10 év múlva?
Mindenképpen anyaként, a többi nem számít!
– Mikor jött el az a pillanat az életedben, amikor elhatároztad, a táncnak szenteled az életed?
Egészen pici korom óta vonzott a zene és a tánc, de érdekes, hogy viszonylag későn döntöttem úgy, hogy ezt a szakmát választom hivatásomul. Eleinte társastáncot szerettem volna tanulni, de sajnos nem volt megfelelő partnerem hozzá, így szinkronúszni, majd mellette balettozni kezdtem. A sikeres Táncművészeti Főiskolai (azóta Egyetem) felvételim után még évekig nem volt igazi sikerélményem a táncban. Hálás vagyok az iskolának, hogy nem engedték el a kezem, mert 6-7. évfolyam környékén az akkori balettmesteremnek sikerült megfordítania, elindítania bennem valamit, ami akkora motivációt adott, hogy innentől fogva tudtam, hogy táncművész leszek.
