Hollandia és fővárosa – különösen Közép-Európa felől szemlélve – rendkívül izgalmas, szokatlan és sokszínű, sokaknak elsőre talán mégis a bicikli, a tulipán, a fapapucs, esetleg a gasztronómia és a legális bódulás lehetősége ugrik be. Pedig a szélmalmok földje és annak hivatalos központja ennél is sokkal többet kínál… A BFZ és a Müpa szeptemberi közös fesztiváljával (Európai hidak) idén nem is csak egy, hanem – az Amszterdam csatornáin láthatókhoz hasonlatosan – rengeteg apró híd épül majd fel, amelyeken képzeletben átsétálva kicsit jobban megismerhetjük a holland kultúrát.
Amszterdami utcakép © Liene Ratniece, Pexels
A tavaly átalakult Európai Hidak fesztiválon szeptemberben már nem egy ország, hanem egy város művészeti életébe pillanthatunk be – az eseménysorozat idei fő partnere a legendás amszterdami Concertgebouw, de a program természetesen nem szorítkozik a klasszikus zenei koncertekre, hiszen ezek mellett popos ínyencségek, ikonikus előadók és holland kapcsolódású filmek segítségével kerülhetünk közelebb e vibráló vidék kultúrájához. Lássuk is, miből válogathatunk!
Scarlett Johansson és a holland aranykor, Rembrandt és a krimi
Jan Vermeer van Delft kétségkívül a holland aranykor egyik utolsó géniusza volt, nagy hatású életműve sokakat ihletett meg, festményei minden évben tömegeket csábítanak be a múzeumokba. Egyik legismertebb munkája a Leány gyöngy fülbevalóval, amely rejtélyes volta és földöntúli színei mellett a Scarlett Johansson főszereplésével látható, azonos című filmnek köszönhetően vált széles körben ismertté. De Peter Webber Vermeer festői világát vizuális elemekkel is felidéző mozija nem az egyetlen kultikus film a fesztivál menüjén! Látható lesz Peter Greenaway Éjjeli őrjárata is, amely Rembrandt művét szövi körbe egy sajátságos és érdekfeszítő bűnügyi történettel, jön Paul Verhoeven számos elismerést besöprő, rekordköltségvetésű Fekete könyve, de a német Wim Wenders Párizs, Texas című klasszikusa sem tévedésből került az Európai Hidak műsorába, legendás operatőre ugyanis a ’80-as, ’90-es évek filmnyelvének kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerző holland zseni, Robby Müller.
Műfaji határok? Ugyan!
Egy forró szamba? Netán klasszikus jazz? A Purple Rain… kicsit másképp? Ha van nagyzenekari formáció, amely teljes mértékben fittyet hány a műfaji betonkorlátokra, az a hatvannál is több tagot számláló, négyszeres Grammy-díjas holland Metropole Orkest, amely fennállása óta merészen kalandozik a pop, az elektronika, a jazz és a világzene területein, ehhez pedig nemritkán világsztárokat hívtak partnerül Ella Fitzgeraldtól Herbie Hancockig, Bonótól Caro Emeraldon és a Basement Jaxxen át a Müpa közönsége számára is régi ismerős Pat Methenyig, Cory Henryig és Anoushka Shankarig. Nemhiába ők nyitják az Európai Hidakat, Budapesten állandó vendégkarmesterükkel, Miho Hazamával mutatják be Vince Mendoza, Donny McCaslin, Cory Wong, Mark Guiliana és Morris Kliphuis vadonatúj darabjait.
Simogató melankólia egy introvertált és meglepően kishitű szupersztártól
Nem tartja magát klasszikus zenésznek, és már majdnem negyven volt, amikor a világ elé tárta művészetét, arra azonban egyáltalán nem számított, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt milliós hallgatósága (és hallgatottsága) lesz. Arra pedig gondolni sem mert, hogy egy napon a világ legjelentősebb komolyzenei kiadója, a Deutsche Grammophon képviseli majd, és főállásban járhatja a bolygó fontos koncerttermeit. Hogy ki ő? A holland Joep Beving, akinek több stílus felől értelmezhető, ugyanakkor összetéveszthetetlen, szomorkásan szép zongoramuzsikáját receptre kellene felírni mindenkinek, aki nehezen áll le a napi pörgés után – a hatás ugyanis nem marad el: mélyről felszabaduló sóhajok és kisimult idegrendszer a jutalma mindazoknak, akik elmerülnek a csendes zeneszerző-pianista dallamaiban.
Muzikális együtthatók – alkalmi kollaborációk az Európai Hidakon
A fesztiválok remek alkalmat teremtenek arra, hogy az egymás munkássága iránt érdeklődő művészek olyasmit is kipróbáljanak, amire máskor talán nem lenne lehetőségük, olyan zenésztársakkal lépjenek színpadra, akikkel ritkán vagy sosem tehetik, és közösen hozzanak létre valami újat, valami „csak itt és csak most” átélhetőt. Szokatlan, meglehetősen érdekesnek ígérkező párosításokban az Európai Hidakon sem lesz hiány: együtt lép színpadra például a holland roots rockban utazó Dawn Brothers és a tiszteletbeli magyarként szeretett, hazánkban rendkívüli népszerűségnek örvendő Ripoff Raskolnikov formációja. Szintén egyszeri és megismételhetetlen csemegét kínál az Amsterdam-Budapest Undergroundot alapító Fenyvesi Márton, az Amszterdamban élő Tristan Renfrow dobos és a DownBeat magazin által a 2019-es év felfedezettjének választott Tineke Postma szaxofonos közös koncertje, amely során bízvást elfelejthetjük a földrajzi és zenei korlátokat!
Örömhír a klasszikus zene rajongói számára, hogy ők is találhatnak maguknak érdekes párosítást az eseménysorozaton. Fassang László orgonaművész és nagyszerű holland pályatársa, Sietze de Vries a Müpában már jól ismert Orgonapárbaj formájában mérkőzik meg egymással – ám vérre menő harcról szó sincs, a cél az, hogy a közönség jól szórakozzon, és közben ízelítőt kapjon Jan Pieterszoon Sweelinck lenyűgöző munkásságából.
A pont az i-n
Az Európai Hidak társszervezője, a Budapesti Fesztiválzenekar minden évben a partnerváros (és -ország) pezsgését, sokszínűségét középpontba állító koncertekkel készül. Idén sem lesz ez másként: a BFZ hangversenyének műsorán Beethoven Eroicája mellett helyet kapott a néhány éve elhunyt, generációja legnagyobb hatású holland komponistájaként számon tartott, a The Guardian által az egyik legkiemelkedőbb 21. századi zeneszerzőnek nevezett Louis Andriessen hazánkban ritkán hallható darabja. Emellett Mozart saját maga és testvére számára írt kompozícióját egy extravagáns, világsztárként ünnepelt zongorista testvérpár, Lucas és Arthur Jussen adja elő, akikkel a világ vezető zenekarai dolgoznak, és akik a Konzerthaus Berlin 2021/22-es évadának rezidens művészei voltak. De a BFZ alapító-vezetője, Fischer Iván fellép az Amszterdami Concertgebouw Zenekarával is, amellyel régre visszanyúló kapcsolatot ápol, és amelynek tiszteletbeli vendégkarmestere. A műsorban meghatározó Bartók-művek hangzanak el – a Hegedűverseny hazánk egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze, Kelemen Barnabás közreműködésével –, majd Beethoven felejthetetlen V. (c-moll, „Sors”) szimfóniája zárja a nagyszabású koncertet.
Fotó: Lucas és Arthur Jussen © Marco Borggreve
A cikk eredetileg a Müpa blogján / Liszt Ünnep blogján jelent meg, közlése a Müpa és a Librarius együttműködésének keretei között történt.
