+ PR-cikk

A pneumatikus szelepek működése

pneumatikus

A Monojetnél kapható pneumatikus szelepek például a VESTA kiváló termékei, így biztos nem okoznak majd csalódást.

Ebben a cikkben a pneumatikus szelepek típusait és működésüket fogjuk megnézni. Különböző szempontok alapján csoportosítjuk majd őket, hogy átláthatóbbak és jól elkülöníthetőek legyenek az egyes fajták.

Ha pneumatikus szelepekre lenne szükségünk

Különböző irányítóelemeket használunk ahhoz, hogy vezérelhessük a végrehajtó elemeket. Ha ilyenre van szükségünk, akkor érdemes szakértőket felkeresni, és tőlük beszerezni a minőségi alkatrészeket. A Monojetnél kapható pneumatikus szelepek például a VESTA kiváló termékei, így biztos nem okoznak majd csalódást.

A pneumatikus szelepek csoportosítása

A csoportosításuk számos módon történhet. Ilyen például a végrehajtó elemek mozgásirányának, a mozgás sebességének és az erő nagyságának vezérlése. Ez alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk őket:

  1. Útirányító szelepek, a mozgásirány befolyásolására: kéthelyzetű, többhelyzetű és a különleges típusok.
  2. Mennyiségirányító szelepek, az áramlás mennyiségének befolyásolására: fojtószelep és fojtó-visszacsapó szelep.
  3. Nyomást irányító szelepek, az áramló levegő nyomásának beállítására: nyomáshatároló, -csökkentő és -kapcsoló.

Az útirányítók csoportjában vannak az áramlás útját irányító alkatrészek. Ezek feladata a levegő különböző irányokba való nyitása és zárása. Közvetve vagy közvetlenül irányítják a végrehajtó egységeket. A második csoport tagjaival az áramló levegő mennyisége szabályozható. Míg az utolsó csoport tagjai hivatottak a nyomásérték megváltoztatására, stabilizálására.

Az áramló levegő mennyiségét irányító elemek közé tartoznak a fojtó- és a fojtó-visszacsapó szelepek. Ez utóbbi az egyik irányba fojt, míg a másikba átenged, ami stabil működést eredményez, így beépítése erősen ajánlott.

Vannak még különleges szelepek is: időtagok és logikai elemek. Ezekkel az alapvető logikai függvények (ÉS, VAGY, NEM) valósíthatóak meg.

Szerkezetük szerint az alábbi három csoportba sorolhatjuk a szelepeket:

  • Tolattyús
  • Ülékes
  • Síktolattyús

Jelölések, paraméterezés

Jelképi ábrák alkalmazásával igazodhatunk el az útváltók között. Törtszámokkal jelöljük az egyes szelepeket, melyből a csatlakozók számát mutatja meg a számláló, a kapcsolási helyzetek számát pedig a nevező.

A leggyakrabban használt jelölések a következők: 2/2, 3/2, 4/2, 5/2, 4/3, 5/3.

Hogy ki tudjuk választani a megfelelő beavatkozó útváltót, ismernünk kell az áramlás során fellépő nyomásesést, nyomásveszteséget. És az időegység alatt átvezetendő levegőmennyiséget is. Minél kisebb a nyomásveszteség, annál kevésbé csökken le a végrehajtó egység által kifejtett erő vagy nyomaték. Így hát az a cél, hogy minimalizáljuk ezt a veszteséget. Egy rosszul kiválasztott szelep esetén nem tudjuk beállítani az előírt üzemi paramétereket, mivel lecsökken a dugattyú erőkifejtése vagy sebessége.

A csatlakozóméret is egy fontos jellemző. Ez lehet metrikus vagy csőméret. Az útváltó szelepek kialakítását tekintve egyedi vagy tömbös létezik. Utóbbiból egy speciális típus a szelepsziget.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top