Abram de Swaan: Szemben a nőkkel / Jobboldaliak és dzsihadisták világméretű harca az emancipáció ellen [Tegen de vrouwen. De wereldwijde strijd van rechtsisten en jihadisten tegen de emancipatie] – Typotex Kiadó, 2022 – fordította Balogh Tamás – 264 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4931-78-2
Abram de Swaan (1942-) holland szociológus a hatvanas évek vége óta meghatározó és fontos figurája az európai szellemi életnek. Írásai a hétköznapokban is fontos dolgokról szólnak, s ráadásul érthetően és összefogottan teszik ezt. Magyarul korábban az A nyelvek társadalma című munkája jelent meg, melyben a globális nyelvrendszer vizsgálatával és elemzésével foglalkozik. Most megjelent Szemben a nőkkel című kései műve (2019), túl az aktualitásán, visszatérés a gyökerekhez, hiszen a szerző édesanyja, Henny de Swaan-Roos (1909-1995) „a hollandiai nőmozgalmak nagyasszonya”, akinek jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy Amszterdamban hidat neveztek el róla…
- A lényeget így sem fogod érteni, de hátteret igen
- Mihez kezd egy matematikus a viccekkel?
- Végre megértheted, miről beszélt Einstein valójában?
- Sátáni figura volt-e a világhírű magyar tudományfilozófus?
- Hatdimenziós gólyát észleltek Kapolcs környékén…
- Nem azért találták föl az írást, hogy lejegyezhessék a szerelmes verseket!
- Elhitették velünk, hogy a matek olyan, mint a száraz lószar!
- Penetráns és elkeserítő jelenség,
hogy napjainkban lehet és kell foglalkozni a női emancipáció kérdéseivel. Jó, tudom, hogy hosszú-hosszú évszázadokon keresztül nem volt kérdéses a nők férfiaknak való alávetettsége. De az elmúlt másfél évszázad igazán elég lehetett volna arra, hogy tisztázzuk az emberek alapvető helyzetét… egymáshoz képest. Nem sikerült, és sajnos nem csak a nő–férfi relációban, de több egyéb kérdésben sem.
Ráadásul még mindig ott tartunk,
hogy – általában! – a nőket foglalkoztatja inkább ez a kérdés: ők azok, akik megpróbálják elfoglalni az őket megillető helyeket a társadalmon belül… szemben a férfiakkal. Van ebben némi disszonancia, s nem is a nők, inkább a férfiak részéről. Abram de Swaan könyve, túl a tartalmán, azért is fontos, mert egy férfi írta. Ami nem azért fontos, mert Abram de Swaan férfi, hanem mert a női emancipáció kérdése azon kevés témák egyike, amelyben erősen felülreprezentálva vannak a nők.
Pedig mennyire menő lenne, ha nem kellene kreatív energiákat fordítani triviális kérdések tisztázására! De kell!
Újra és újra át kell rágni ezt a témát, addig kell foglalkozni vele, amíg az embereknek végre „leesik a tantusz”, s ráébrednek arra, hogy a női emancipáció kérdése csak addig kérdés, amíg nem születik meg a belátás.
Abram de Swaan könyve azért nagyszerű, mert
tényleg közérthetően foglalja össze azt, amit ebben a témában érdemes végiggondolni. Jó a szerzőt végigkísérni ezen az úton, mely nem csak az alcímben megjelölt témákat vizsgálja meg, de – nagyjából a könyv felében – feltárja a történelmi előzményeket is.
A patriarchátus mint rémuralom
az első fejezet címe, s a szerző nem hagy kétséget, „a patriarchátusról még ma sem lehet befejezett múltban írni, jelenünk a patriarchátus megalvadt történelme”. Kendőzetlenül hoz elő és elemez olyan napjainkban is élő gyakorlatokat, mint a gyerekházasság, a lányok nemi szervének csonkolása vagy a becsületgyilkosság.
A második fejezet a nők
emancipációs harcát, s annak vitathatatlanul fontos – eltüntethetetlen! – eredményeit, és az erre adott férfiválaszokat mutatja be, hogy aztán a harmadik fejezetben ráforduljon az alcímben megjelölt témára…
… és igazi meghökkenést keltsen!
Sokkal nagyobb a száma és sokszínűbbek azoknak a vallási, társadalmi vagy politikai szerveződések és irányzatok, melyek a patriarchátus megreparálásán munkálkodnak, mint azt elsőre gondolnánk. A dzsihadistákon túl a nyugati jobboldal egy része ugyanúgy témát ad, mint a dél-amerikai katolicizmus, vagy az ultraortodox zsidóság. vagy éppen a sok egyéb szempontból progresszívnek tűnő evangéliumi keresztény mozgalmak.
Nem is gondoltam volna – kénytelen vagyok vállalni a tudatlanságomat –, hogy a női emancipáció ellenlábasairól szóló könyvben fontos bekezdések jutnak a magyar kapcsolatokkal is rendelkező Anders Behring Breivik-nek. Persze, tény, hogy az ő esetében igazán másodlagos, hogy mit gondol a nők helyzetéről és szerepéről.
A kötet végigolvasása után
marad némi keserű szájíz, s talán némi értetlenség is. Tényleg ilyen világban élünk? Tényleg ilyen világban akarunk élni? Ezt akarjuk örökül hagyni a gyerekeinknek? Komolyan?
Abram de Swaan könyvét sokaknak kellene elolvasni. Elsősorban férfiaknak, s lehetőleg úgy, hogy ne a „nőjük” vegye meg nekik a SZEMBEN A NŐKKEL című kötetet.
